Ha Ön profi fényképész, ilyen telefonhívást biztosan nem szeretne kapni az ügyfeleitől: „Az imént kaptuk meg a katalógus levonatait, és lenne néhány problémánk...” Innen már sejthető, hogy mi következik; az ügyfél termékei nem a megfelelő színben láthatók.
Ha a feladat elvégzése során filmet használt, módosíthat a diapozitív színein, ám a digitális fénykép csupán a merevlemezen lévő adatokból áll. Hogyan biztosíthatja, hogy ezek az adatok valóban a kívánt színt adják vissza? Hogyan biztosíthatja, hogy a képernyőn látható szín megegyezzen a nyomtató és az ügyfél nyomtatója által létrehozott színnel? A válasz a színkezelés elnevezésű folyamat. Ha Ön profi digitális fényképész, szüksége lesz rá.

A digitális fényképezésben különösen ügyelni kell a színek kezelésére, mivel az egyes eszközök – a fényképezőgép, a képolvasó, a képernyő és a nyomtató – másként értelmezik a színadatokat. Rendszerint különböző módszerrel határozzák meg a színeket (például a képernyők RGB, a nyomtatók pedig CMYK metódust alkalmaznak). Emellett mindegyikük egyedi gamut értékkel, más néven színtérrel rendelkezik – vagyis eltérő színtartományokat képesek ábrázolni. Például az R:225/G:50/B:50 RGB színérték vörös, ám színkezelés nélkül szinte biztos, hogy két különböző nyomtatón kinyomtatva különböző árnyalatokat fogunk kapni. Színkezelés nélkül az is szinte biztosra vehető, hogy két különböző monitor is eltérő árnyalatú vörös színt fog megjeleníteni.

A színkezelés az ICC-szabványnak megfelelő eszközprofilok segítségével helyesbíti ezeket az eltéréseket. (Az ICC az International Color Consortium rövidítése, ami a színkezelési szabványok kialakításáért felelős szervezet.) Az eszközprofilok kis méretű adatfájlok, melyek matematikai módszerekkel írják le, hogy egy adott eszköz milyen módon állítja elő a színeket. Az ICC-szabványt ismerő alkalmazások (mint például a Photoshop) és operációs rendszerek (mint a Windows XP) profilokat alkalmaz az eltérő gamut jellemzőkkel rendelkező eszközök, például a képernyő és a nyomtató által létrehozott színek leképezésére. Megfelelő beállítás esetén az ICC színkezelést magában foglaló munkafolyamattal megelőzhető az említett „van egy kis probléma” típusú telefonhívás.

Az eszközprofilok három csoportba sorolhatók: a bemenet (képolvasók, kamerák stb.), a képernyő és a kimenet (tintasugaras nyomtatók, ofszet nyomdagépek stb.). A képalkotási folyamatban résztvevő valamennyi eszköz számára létre kell hozni egy profilt, és célszerű a képernyővel kezdeni.

A képernyő profilját akár szabad szemmel is kialakíthatja különféle szoftveralkalmazások, például a Photoshophoz mellékelt Adobe Gamma segítségével. Ekkor a siker csak a szerencsén múlik. Szinte biztos, hogy pontosabb profilok jönnek létre egy hardveres profilkészítő rendszerrel, például a GretagMacbeth's Eye-One Monitor vagy a ColorVision's Monitor Spyder LCD/CRT csomagok segítségével, melyek spektrofotométerrel vagy színmérővel mérik be a monitort. A jobb hardveres képernyőprofil-készítő csomagok nem olcsók, de felbecsülhetetlenül értékesek lehetnek.

Ezután a nyomtatón a sor. A gyártó valószínűleg mellékelt egy „konzerv” ICC profilt, de lehetséges, sőt érdemes másikat készítenie. Az olcsóbb kategóriába tartozó profilkészítő csomagok, mint például a Monaco EZcolor és a ColorVision's ProfilerPlus a síkágyas képolvasó segítségével mérik meg a tesztnyomtatásokon lévő színmintákat, és azok alapján hozzák létre a profilt. Kezdetnek kiválóan megfelelnek. A legjobbak (és a legdrágábbak) azonban az olyan rendszerek, mint a korábban már említett GretagMacbeth's Eye-One Pro és az Eye-One Match, melyek a tesztnyomtatást spektrofotométerrel mérik meg.

Az utolsó fázis a legfurfangosabb: a bemeneti profil a digitális fényképezőgép számára. Ennek létrehozásához először is le kell fényképezni egy teszttárgyat, például a GretagMacbeth ColorChecker képét, és a profilkészítő szoftver elemzi az elkészült képfájlt. Jó profil létrehozásához pontosan kell beállítani a fehéregyensúlyt a fényképezőgépen és a téma megvilágítását.

Ha létrejöttek a profilok, meg kell őket ismertetni a Windows XP és a Photoshop szoftverekkel. Ez teszi lehetővé, hogy megkezdődjön a színek helyes leképezésének folyamata két eszköz között a színkezelés segítségével. Windows XP rendszerben az adott eszköz tulajdonságainak párbeszédpanelén rendelheti hozzá a profilt, úgy a képernyő, mint a nyomtató esetében. A Photoshop részletes színkezelési beállításaival kapcsolatban tájékozódjon a program súgójából.

Az ICC-profiloknak van még egy kiváló tulajdonsága: a hordozhatóság. A profilok beágyazhatók a képekbe, és bárki, aki megnyitja a képet, láthatja, hogyan kell pontosan leképezni a kép színeit a saját képernyőjén és nyomtatóján. (A képeket rendszerint a Photoshop színterére konvertálják, és ezt a profilt ágyazzák be.) Ha most azt gondolja, „Igen! Így az ügyfeleim mindig meg lesznek velem elégedve”, igaza van. Amennyiben az ügyfelei is alkalmazzák az ICC-szabványokat – sajnos ezt még nem sokan teszik –, akkor a beágyazott profil révén pontos nyomtatást készíthetnek a képről. A másik lehetőség az, hogy beszerzi vagy létrehozza az ügyfél nyomtatójának vagy nyomdagépének profilját, és Ön végzi el a konverziót a fájl elküldése előtt.

A színkezelés szolgáltatás nem garantál mindig tökéletesen pontos és konzisztens színeket. Erre egyetlen rendszer sem képes, főként azért, mert a szín technológiája – elektronok a CCD-lapkán, a képernyő katódsugárcsöve vagy a tinta a papíron – olyan sokféle. Ezen kívül a megfelelő színkezelést magában foglaló munkafolyamat kialakítása nem könnyű. Ám mégis a színkezelés az egyetlen módszer arra, hogy közel kerüljünk a tökéletesen egységes színhez, és biztosan rengeteg bosszúságtól kíméli meg és értékes időt takaríthat meg a munkavégzés során.