Időpont: 2011.06.09.

Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata Költségvetési Szerveket Kiszolgáló Intézmény

Korszerű után a legkorszerűbb

Képzeljünk el egy olyan informatikai rendszert, amely a következő számokkal jellemezhető: 50 önkormányzati intézmény és gazdálkodó szervezet, összesen 100 telephely, több mint 400 számítógép, amelyekkel közel 1300 felhasználó végzi napi munkáját. Tevékenységük összességében mintegy 130 ezer embert érint közvetve vagy közvetlenül, ami magyarországi viszonylatban egy kisvárost jelent. Esetünkben Óbuda-Békásmegyerről van szó, ahol az oktatási, szociális és kulturális intézményeket egy olyan informatikai rendszer szolgálja ki, amelyet bármelyik hazai nagyvállalat biztosan és boldogan elfogadna „informatikai környezetként”. A felhasználók a rendszer hatékonyságának köszönhetően naprakész adatokat tölthetnek le, a napi statisztikák mindenkor az aktuális adatokat mutatják, a hivatalok vezetői pedig gyorsan meghozhatják a legfrissebb információkra alapozott döntéseiket.

Az ügyfél

Korábban gyakoribb probléma volt a leállás –most azonban a fürtözésnek köszönhetően gyakorlatilag nem vesszük észre, ha leáll az egyik szerver. Leállás esetén zökkenőmentesen folytatódik a munka, az 1300 felhasználó semmit sem érzékel.
Hont János
igazgató,
KSZKI

Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Költségvetési Szerveket Kiszolgáló Intézménye (KSZKI) több mint 3000 közalkalmazott munkaügyi és egyéb adatainak nyilvántartásáról gondoskodik, ugyanakkor ők végzik a kerület gazdálkodó-szervezeteinek költségvetéssel és gazdálkodással kapcsolatos feladatait, de hozzájuk tartozik például az ingatlanokkal és közművekkel kapcsolatos adatok nyilvántartása is. Mindez önmagában nem igényelne kivételesen erős informatikai hátteret, ha a komplett rendszer egyetlen telephelyen működne. A teljes IT-hálózat azonban 100 telephelyen telepítve 400 számítógépet foglal magában – így az info-kommunikációs hálózatot ugyanúgy kellett kialakítani, mint egy kisvárosban, vagy egy országos méretű nagyvállalatnál.

Az üzleti probléma

MA MÁR TÖRTÉNELEM – AVAGY: MINDEN ÍGY KEZDŐDÖTT

Mint a főváros több kerületében, Óbudán is egy önálló szervezet látja el az oktatási, szociális és kulturális intézmény-hálózat teljes informatikai üzemeltetését és felügyeletét. Az ilyen jellegű szervezeteket korábban GAMESZ-ként ismertük, ahol a 90’-es évek közepén még nem nagyon alkalmazták az informatikai vívmányokat, a rendszerváltás utáni időszak a főváros minden kerületében az útkeresés korszaka volt.

Az összetett feladat-csomag elvégzését 1996-ig alig segítették informatikai megoldások – Óbudán akkor az adatgyűjtés és adatszolgáltatás főként papír-alapú volt, a nyomtatványok nagy részét kézzel töltötték ki, így a felügyeleti szerveknek küldött összesítések elkészítése is nehézkes és lassú volt, a számítógépes rendszerek egymástól függetlenül működő szigetalkalmazásainak adatai csak körülményesen juthattak el egy másik telephely alkalmazásába.

A mai értelemben vett, valódi informatikai fejlesztés 1996-ban kezdődött, akkor nevezték ki Hont Jánost az Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Költségvetési Szerveket Kiszolgáló Intézmény igazgatójának. Az új vezető többek között az informatikai rendszer korszerűsítési lehetőségeinek felmérésével kezdte tevékenységét, mivel a hatékony munkavégzéshez elengedhetetlenül fontosnak tartotta a korszerű, de későbbi fejlesztésekre is nyitott IT-környezet kiépítését.

„– Szakértőkkel konzultálva egyértelműen megfogalmazódott az alapkérdés: az Oracle által kínált megoldások, a nyílt forráskód, vagy Microsoft platform felé forduljunk-e? Az ajánlatok és lehetőségek alapos elemzése után végül a Microsoft rendszerei felé indultunk.”– emlékszik vissza Hont János a kezdetekre.

A döntést a Microsoft platform által kínált funkciók megismerése mellett az is megkönnyítette, hogy időközben megtudták: az oktatási intézmények kedvezményesen juthatnak a Microsoft alkalmazásaihoz. Megkeresték a szoftvercég hazai leányvállalatát, és nem sokkal később kiderült: az óbudai KSZKI is élhet a kedvezményes szoftver-vásárlás lehetőségével. Ennek köszönhetően a Microsoft Magyarország oktatási menedzserének segítségével 1996-ban afféle „mintaprojekt” indult Óbudán, a KSZKI az oktatási intézmények számára adható kedvezményekkel jutott a rendszertervben szereplő Microsoft licencekhez. A folyamatos verzió-frissítéseknek köszönhetően 2003-ig az óbudai volt a főváros legkorszerűbb közigazgatási informatikai rendszere.

„– A Microsoft egyfajta mintaprojektnek tekintette a beruházást, teljes körű támogatást kaptunk, tesztelhettük a bétaverziókat, részt vehettünk az alkalmazások újdonságait bemutató oktatásokon. Részletesen megismerhettük a Microsoft Exchange, a Windows Server, a SharePoint, az SQL, az ISA szolgáltatásait, és 1996-tól hozzájuthattunk az aktuálisan legfrissebb verziókhoz.”– mondta Hont János.

A megoldás

A második mérföldkő

Most 30 szakember látja el ugyanazt a munkát, amit korábban 45-en végeztek, és ez nagy részben a Microsoft korszerű rendszer-szoftvereinek és alkalmazásainak is köszönhető, mert azokkal olyan szintű számítástechnikai szolgáltatást nyújthatunk, olyan sebességgel tudunk például költségvetést készíteni, hogy a megnövekedett feladatok maradéktalan elvégzéséhez sem kell létszámot bővítenünk.
Hont János
igazgató,
KSZKI

Mint minden IT-rendszernél, az óbudai KSZKI-nál is rendszeresen jelentkeztek új igények, mindig akadt valamilyen fejlesztenivaló. 1996-tól 2008-ig minden évben hozzátettek valamit a már létező funkciókhoz, amelyek így utólag visszagondolva azonban már kissé „toldozás-foldozás” jellegűnek is tűnhetnek. 2008 nyarán azonban újabb jelentős fejlesztést hajthattak végre Óbudán, a jelenlegi struktúrát akkor alakították ki.

„– Szerencsés egybeesés volt, hogy egyszerre állt rendelkezésünkre a teljes hardverpark cseréjéhez szükséges beruházási forrás, ugyanakkor az aktuálisan kapható legkorszerűbb szoftver-alkalmazások új verzióit is kedvezményesen vásárolhattuk meg, s végül a Microsoft platform legfrissebb verzióit telepíthettük. 2008-ban minden tekintetben a spiccen voltunk, olyan IT-héttérrel dolgozhatott az óbudai KSZKI, amely bármelyik hazai nagyvállalatnál büszkeségre adott volna okot. A legkorszerűbb HP-kiszolgálókat állíthattuk munkába, ráadásul a Microsoft technológiáknak köszönhetően virtuális szerverek kialakításával is bővíteni tudtuk a kapacitást.” – mondta az igazgató.

Az új IT-környezet felépítése komoly kihívást jelentett a rendszert üzemeltető NetworKing Informatika Kft.-nek, akik 2008-ban pályázaton nyerték el az átállással, majd a későbbi üzemeltetéssel kapcsolatos feladatok ellátását. Két hónap alatt kellett lebonyolítaniuk a hardver- és szoftverpark cseréjét, ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy az új struktúrához illeszkedve a szerverek mellett 400 PC szoftvereit is újra kellett telepíteni.

„– Nagy hajtás volt, hiszen az oktatási intézményekben augusztus 20-tól már elkezdődik a munka, addigra el kellett készülnünk az átállással, ugyanakkor a szociális intézmények folyamatos nyitva tartására tekintettel az utolsó pillanatig párhuzamosan üzemeltetnünk kellett a régi hálózatot is. A rendszer különlegessége, hogy a hazai államigazgatásban akkoriban mindenképpen egyedülálló megoldást sikerült megvalósítani, mivel a magas rendelkezésre állás érdekében a hardver- és szoftvereszközöknek köszönhetően olyan nagyvállalati technológiákat alkalmazhattunk, mint például a Failover Clustering vagy a Hálózati terheléselosztás (NLB) és mindezt a Hyper-V technológiának hála kevesebb fizikai szerverrel, mint azelőtt.” – emlékszik Vas Péter, a NetworKing Informatika Kft. ügyvezetője 2008 nyarára. „– Végrehajtottuk a teljes szerverkonszolidációt, a homogén szerverekkel egy teljesen új struktúrát alakítottunk ki, mégpedig az akkori legújabb technológiákkal, a szoftver-platformot a Microsoft 2008-as verzióira építhettük. A Windows Server 2008 verziójára, az Exchange Server 2007-es verziójára váltottunk, valamint bevezetésre került a SharePoint Portal Server 2007, a SQL Server 2008 és az ISA 2006 is. 2010 nyarán újabb frissítést hajtottunk végre, bevezetve a Windows Server 2008 R2, az SQL Server 2008 R2, a ForeFront Threat Management Gateway 2010, a Windows 7 és az Office 2010 termékeket. Az egyedi igények kielégítését célzó fejlesztéseknek köszönhetően az intézményekbe telepített 400 kliens mindegyike távoli eléréssel menedzselhető, így csak kritikus helyzetben kell a helyszínre kiszállni, de erre csak ritkán került sor az elmúlt években.”

„- A SharePoint bevezetésével pedig sokkal hatékonyabb lett a napi kommunikáció az önkormányzat és az intézmények között. A gond nélküli átállás sikeréhez azonban nagyban hozzájárult az is, hogy a ma is működő rendszer logikai felépítését 1996-ban úgy alakították ki, hogy az hosszú távon is biztosíthatta a legkorszerűbb megoldások gond nélküli bevezethetőségét.” – tette hozzá Hont János.

Eredmények és tapasztalatok

Előnyök 2008-tól napjainkig – előnyök a jövőben

Ha összehasonlítjuk a 2008 előtti és utáni állapotot, akkor elsősorban a megbízhatóság és rendelkezésre-állás számadatait érdemes összevetnünk. 2008 nyara óta összesen három rendszer-leállással találkoztak a felhasználók, ám azok is tíz percnél rövidebb ideig tartottak. „Korábban gyakoribb probléma volt a leállás –most azonban a fürtözésnek köszönhetően gyakorlatilag nem vesszük észre, ha leáll az egyik szerver. Leállás esetén zökkenőmentesen folytatódik a munka, az 1300 felhasználó semmit sem érzékel.” – mondta a KSZKI igazgatója.

„A KSZKI törzsfeladatait ma lényegesen kevesebben látják el, mint akár 3-4 évvel ezelőtt. Most 30 szakember látja el ugyanazt a munkát, amit korábban 45-en végeztek, és ez nagy részben a Microsoft korszerű rendszer-szoftvereinek és alkalmazásainak is köszönhető, mert azokkal olyan szintű számítástechnikai szolgáltatást nyújthatunk, olyan sebességgel tudunk például költségvetést készíteni, hogy a megnövekedett feladatok maradéktalan elvégzéséhez sem kell létszámot bővítenünk. Az pedig már csak hab a tortán, hogy a megnövekedett rendelkezésre-állás ellenére érezhetően csökkent a KSZKI áramfogyasztása is, ami főként a virtuális szerverek kialakításának köszönhető.” – mondta Hont János.

AZ ÓBUDA-EIR PROJEKT EGYEDISÉGE

„ – Nehéz újításként értékelni a projekt keretében létrehozott rendszert. Nehéz, hiszen gyakorlatilag minden eleme létező, az aktuális technológiai lehetőségeket kiaknázó megoldás.

Persze egy-egy fejlesztési irány, alkalmazás vonatkozásában valóban lehet újításról beszélni, hiszen teljesen új, önálló szellemi termékként épült be a teljes projektbe.

Ilyenek voltak például a mintegy 9-10 ezer fő gyermek élelmezésének adminisztratív lebonyolítását támogató szoftver, a mintegy 3 ezer közalkalmazott munkaügyi nyilvántartását és a mindenkori bérköltségvetés tervezését szolgáló alkalmazás, vagy akár a mindenkori likviditást, pénzellátást kezelő program.

Nem újítás az sem, hogy – a rendszer bevezetésekor és azóta is, folyamatosan – az IT oktatást majdhogynem központi kérdéssé emeltük. Számunkra triviális, hogy nélküle nem érhettük volna el a mai technológiai színvonalat. Újdonságereje inkább abban foglalható össze, hogy a kezdeti célirányos alkalmazások és az azokat felhasználók szűk rétegének oktatását mára már kiterjesztettük több ezer személyre, pedagógusokra, diákokra, stb.

Mi inkább úgy fogalmaznánk összefoglalóan, hogy a projekt újdonsága abban rejlik, hogy elemi szintről felépítve, a létező technológiákat, megoldásokat, partikuláris alkalmazásokat integráltuk egységes egésszé. Egy olyan egységes, minden felhasználó számára egyöntetűen értelmezhető kommunikációs rendszert hoztunk létre, amelyben minden felhasználó saját személyes jogosultságának megfelelően pontosan ismeri a lehetőségeit és korlátait a kialakított struktúrában. Ráadásul úgy, hogy a fejlesztés, az integrációs folyamat nem lezárt, tovább bővíthető, modernizálható, hisz olyan alapokra ültettük a kommunikációs rendszerünket a SharePoint portál bevezetésével, amely épp e dinamikus fejlődésnek strukturálisan szabályozott, ám a kreativitásnak tartalmilag tág teret biztosít.” – foglalta össze Hont János.

Megoldás áttekintése