Időpont: 2012.09.19.

Richter Gedeon Nyrt.

Adatközponti szerverkonszolidáció Microsoft Hyper-V alapú virtualizációval

„A Hyper-V-nek köszönhetően olyan virtuális környezetet tudtunk kialakítani, ami nem csak a jelenlegi igényeinket elégíti ki, de rendkívül rugalmasan képes alkalmazkodni a vállalat jövőbeni növekedéséhez is. Az is bebizonyosodott számunkra, hogy nem kell ezt egyszerre csinálni, hogy élvezhessük az előnyeit: a virtualizáció a Richternél nem nagyszabású projekt, hanem napi feladat.”

Illyés János,
üzemeltetési osztályvezető, Richter Gedeon Nyrt.

Nem indított egyszeri, nagyszabású projektet fizikai szervereinek virtualizációjára a Richter Gedeon Nyrt., amikor szembesült azzal, hogy adatközpontjainak kapacitása lassan elfogy. Inkább a lassabb, fokozatos áttérést választották a Microsoft operációs rendszereket futtató szerverekből álló infrastruktúra fejlesztésére. Pár év alatt így is eljutottak odáig, hogy a kiszolgálók többsége (és az újonnan üzembe állított rendszerek mindegyike) már virtualizált környezetben fut. A tapasztalatok halmozódásával egyre újabb területeket hódít meg a cégnél a virtualizáció, miközben nincs fennakadás a működésben és az üzemeltetési, valamint a pénzügyi előnyök is jelentősek.

Tradíció és csúcstechnológia

Több mint száz év tradíciója áll a Richter Gedeon Nyrt. mögött. A névadó-alapító gyógyszerész 1901-ben szerzett iparengedélyt gyógyszerek előállítására és építtette fel Magyarország első gyógyszergyártó üzemét.

A szerverterem alapterülete, a szerverszekrények fizikai telítettsége vagy akár a szabad elektromos kapacitás hiánya többször okozott problémát egy-egy új eszköz rendszerbe állítása során
Illyés János
üzemeltetési osztályvezető,
Richter Gedeon

110 év elteltével a Richter a közép-kelet-európai térség egyik meghatározó gyógyszergyártója lett. A társaság több mint 30 országban van jelen, összesen öt gyártóhellyel, 31 képviseleti irodával, valamint 14 leány- és nagykereskedelmi vállalattal, miközben piachálózata kiterjed mind az öt világrészre. A csoport konszolidált árbevétele 2010-ben megközelítette az 1 milliárd eurót.

A Richter kiterjedt gyógyszerkutatási tevékenységet is végez. Közel ezer fős magyarországi kutató-fejlesztő bázisa elsősorban a központi idegrendszer és a nőgyógyászati betegségek leküzdésében hatékony gyógyszerek felfedezésére és kifejlesztésére koncentrál.

Szűkös adatközpont

Szerteágazó tevékenységét kiterjedt informatikai infrastruktúrával támogatja a Richter. A vállalat üzleti működését mintegy 250 fizikai szerver szolgálja ki, többségükben Intel processzoros, Microsoft operációs rendszert futtató gépek. (A gyógyszergyári termelést közvetlenül irányító számítógépek nem részei ennek az infrastruktúrának.) A szerverek többsége (nagyjából 160 darab) a két budapesti adatközpontban üzemel. A két gépterem mellett egymás tartalékaiként is működik, de még nem állt elő olyan katasztrófahelyzet, hogy bármelyiket teljesen le kellett volna állítani, mondja Illyés János, a Richter üzemeltetési osztályvezetője. "A vállalati informatika kitűzött stratégiai célja a központosítás, azaz minél több funkció bevonása a telephelyekről a budapesti adatközpontokba, hogy ezzel is egyszerűsítsük és költséghatékonyabbá tegyük az üzemeltetési feladatokat", mesél a hosszabb távú tervekről Illyés János.

A központosítási törekvések, valamint az infrastruktúra normál ütemű bővülése előre látható következményekkel járt. "Már jó pár évvel ezelőtt kezdtünk kifogyni a fizikai és egyéb kapacitásokból. A szerverterem alapterülete, a szerverszekrények fizikai telítettsége vagy akár a szabad elektromos kapacitás hiánya többször okozott problémát egy-egy új eszköz rendszerbe állítása során", sorolja a gondokat az üzemeltetési osztályvezető.

Általában nem csapunk le azonnal egy-egy új technológiára vagy szoftverre, de a Hyper-V-vel nem voltak ilyen fenntartásaink. Ahogy elérhetővé vált, megvizsgáltuk, és rögtön egyértelművé vált, hogy minden tekintetben megéri áttérni az új futtatókörnyezetre
Illyés János
üzemeltetési osztályvezető,
Richter Gedeon

Az adatközpontok telítettsége ugyanakkor rossz kihasználtsággal párosult. Tipikus volt az "egy szerver-egy alkalmazás" konfiguráció, ami kihasználatlan erőforrásokat jelentett a gépteremben. "Próbálkoztunk bizonyos szolgáltatások és alkalmazások vegyítésével, de ez nem minden esetben lehetséges és az esetleges hibaelhárítást is megnehezíti", mondja a módszer hátulütőiről Illyés János.

Ez a működési mód az infrastruktúra rugalmasságára is rossz hatással volt. Ha egy alkalmazás számára már nem volt elegendő a kezdetben beállított szerver kapacitása, nehézkes volt a konfiguráció módosítása, bővítése. A több éves hardverek meghibásodása esetén az alkatrészek beszerzése, cseréje is szinte megoldhatatlan (de mindenképpen drága) feladatot jelentett. A rugalmatlanság az üzleti folyamatok kiszolgálásának terén is jelentkezett: az egyes fejlesztésekhez és új rendszerekhez szükséges hardverek beszerzése és üzembe állítása akár hónapig is elhúzódhatott.

Bővítés helyett virtualizáció

A kapacitásgondok megoldásának egyik kézenfekvő módja az adatközpont bővítése, illetve egy új adatközpont építése lehetett volna. "Kiszámoltuk, hogy mennyibe kerülne a gépterem bővítése, de elborzadtunk a költségek láttán: egyértelmű volt, hogy ez nem lesz járható út", fogalmaz Illyés János.

A másik lehetőség a fizikai szerverek virtualizációja volt. A Richter szakemberei már 2007-ben megkezdték az ismerkedést a technológiával, akkor még Microsoft Virtual Server 2005 segítségével. "Kezdetben csak a teszt- és fejlesztési környezeteket virtualizáltuk, és azokon sajátítottuk el a technológia rejtelmeit", mesél az első időszakról az üzemeltetési osztályvezető.

A szakirodalom és a szállítók elmondása alapján kritikus kérdésnek látszott a virtualizált rendszerek állítólag jóval kisebb teljesítménye. A Richternél azonban semmi ilyet nem tapasztaltak. Előfordult, hogy egy virtuális környezetbe telepített alkalmazást lassúnak ítéltek meg, ezért áttelepítették fizikai szerverre – és semmilyen számottevő teljesítménynövekedést nem észleltek. Kipróbálgatták azt is, hogy hány darab és milyen jellegű virtuális szerver működtethető biztonságosan egyetlen hardveren. Az első egy-két év után az új szerverhardverek beszerzésénél már minősítési kritérium volt, hogy alkalmas legyen virtualizált környezetek futtatására.

Természetesen voltak kisebb technikai nehézségek, de ezeket megtanulták leküzdeni a szakemberek, és ahogy az osztályvezető fogalmaz, az előnyök kárpótolták őket az esetleges vállalt kompromisszumokért.

Új lehetőségek

Az első tapasztalatok minden tekintetben kedvezőnek bizonyultak, még a korlátozott felhasználás ellenére is. A Richter ugyanis nem indított nagyszabású projektet a teljes szerverpark virtualizálására: a nagyobb költség és a nagyobb kockázat helyett inkább a kis lépésekkel elérhető fokozatos előnyöket választotta.

Kezdetben meglévő rendszereket még egyáltalán nem virtualizáltak, de ha egy projekt kapcsán igény merült fel egy teszt- vagy fejlesztési környezetre, azt már virtualizáltan valósították meg. "Már az is óriási előnynek bizonyult, hogy sokkal gyorsabban tudtunk ilyen rendszereket a felhasználók rendelkezésére bocsátani", mondja Illyés János.

További lendületet adott a virtualizációs törekvéseknek a Windows Server 2008 és a Hyper-V megjelenése. "Általában nem csapunk le azonnal egy-egy új technológiára vagy szoftverre, de a Hyper-V-vel nem voltak ilyen fenntartásaink. Ahogy elérhetővé vált, megvizsgáltuk, és rögtön egyértelművé vált, hogy minden tekintetben megéri áttérni az új futtatókörnyezetre", értékeli az új rendszert Illyés János

Az előzetes számításokat minden esetben elvégezzük, de nem állítunk fel merev szabályokat és nem vésünk kőbe semmit, inkább a józan megfontolást alkalmazzuk
Illyés János
üzemeltetési osztályvezető,
Richter Gedeon

A Hyper-V használatba vétele újabb döntési helyzet elé állította a Richter szakembereit: mi legyen a már működő, mintegy 50 Microsoft Virtual Server 2005 alapú virtuális géppel? Áttegyék őket Hyper-V-re, vagy vállalják be, hogy kétféle infrastruktúrát üzemeltetnek? Végül ez esetben is a fokozatosság mellett tették le a voksukat, minthogy az azonnali áttéréshez egyszerűen nem volt meg a szükséges emberi erőforrás. Az új rendszereket már Hyper-V alatt virtualizálják, a régebbieket pedig akkor migrálják, ha a Virtual Server 2005-öt futtató hardver valamilyen okból cserére szorul.

A Hyper-V bevezetése után már éles üzemben működő rendszereket is nagyobb számban kezdték virtualizálni. 2008 és 2010 között több tucat éles, bár nem feladatkritikus alkalmazást mozgattak át virtuális gépre. A legtöbb alkalmazás nem jelentett különösebb gondot, de akadt néhány, ahol komolyabb munkára volt szükség. Ezek között volt két szoftver, amelyek az SAP, illetve egy speciális adatgyűjtő és egy raktári rendszer között valósítják meg a kapcsolatot; ezeket kisebb komponensekre szedve lehetett virtualizálni.

Józan észre hallgatva

A két budapesti adatközpontban működő 160 fizikai szerver közül jelenleg mintegy 70 már virtuális kiszolgálókat futtatnak, összesen több mint 300-at, vagyis a vállalat szintjén már többségben vannak a virtuális szerverek. A megmaradt fizikai szerverek egy részét nem is érdemes virtualizálni (ide tartoznak az olyan, infrastruktúra-jellegű szerverek, mint a tűzfalak vagy domain controllerek). Szintén nincsenek még virtualizálva a leginkább feladatkritikusnak ítélt alkalmazások, elsősorban az SAP vállalatirányítási rendszer.

Bármennyire is tapasztaltak voltak a gyógyszergyártó üzemeltetési munkatársai, a virtualizált környezet Microsoft System Centerre épülő felügyeleti infrastruktúrájának kiépítésében számítottak a Microsoft Consulting Services szolgáltatásaira. Az MCS szakemberei nem csak a tervezésben és a komponensek összehangolásában vettek részt, hanem segítettek a kezdeti üzemeltetési problémák megoldásában is. A virtualizált környezet felügyeletére a System Center Virtual Machine Manager 2008-at használja a Richter. Ezzel számolják ki, hogy a fizikai szerverek kapacitása elegendő lesz-e az oda telepíteni szándékozott virtuális gépek számára, de a gyógyszergyártó szakemberei nem misztifikálják túl a tervezést. "Az előzetes számításokat minden esetben elvégezzük, de nem állítunk fel merev szabályokat és nem vésünk kőbe semmit, inkább a józan megfontolást alkalmazzuk", ismerteti az alapelveket Illyés János.

Ha például egy új virtuális gépet kell beállítani vagy átmozgatni fizikai környezetről, megnézik, hogy melyik hoszton van szabad kapacitás, és oda telepítik. Ha egy virtuális gépnek megnőnek az igényei, áttelepítik egy másik fizikai kiszolgálóra, vagy éppen egy kisebb igényű alkalmazást költöztetnek onnan másik gépre. A fontosabb alkalmazások számára mindig fenntartanak annyi szabad kapacitást, hogy a hosztjuk meghibásodása esetén legyen hova átmozgatni őket.

Hoszt szinten alakítottak ki clustereket, de nem a hibatűrés, mint inkább a karbantartási lehetőségek miatt. Ha a hosztot frissíteni akarják, a clusteres környezetben a Virtual Machine Manager révén leállás nélkül költöztethetők a virtuális gépek. Az ilyen jellegű vagy a kapacitásigény változása miatt szükségessé vált virtuálisgép-költöztetésekre azonban havonta legfeljebb egy-két alkalommal kerül sor.

Az egyik legnagyobb előny, hogy a növekvő igények mellett sem kell új adatközpontot építeni. Ez önmagában akkora megtakarítást jelent, ami mellett a virtualizáció minden költsége eltörpül, még ha a többi, pénzügyi és üzleti előnyt – csökkenő áramfelhasználás, kisebb üzemeltetési költségek, nagyobb rugalmasság – nem is számítjuk.
Illyés János
üzemeltetési osztályvezető,
Richter Gedeon

Két másik System Center komponens is használatban van a Richter adatközpontjaiban. A Configuration Manager 2007-tel egyelőre szerveroldali hardver- és szoftverleltárt készítenek, de a későbbiekben ezzel fogják ellenőrizni, hogy mennyire egységesek a szerverek konfigurációi és beállításai. Az Operations Manager 2007 a szerverek felügyeletét látja el.

A jövőnek is megfelel

A Richternél már többségben vannak a virtuális szerverek, ám ennek a több száz kiszolgálónak a kezelése és felügyelete jelentősen egyszerűbb, gyorsabb és átláthatóbb lett a Hyper-V és System Center komponensek alkalmazásával.

"Az egyik legnagyobb előny, hogy a növekvő igények mellett sem kell új adatközpontot építeni. Ez önmagában akkora megtakarítást jelent, ami mellett a virtualizáció minden költsége eltörpül, még ha a többi, pénzügyi és üzleti előnyt – csökkenő áramfelhasználás, kisebb üzemeltetési költségek, nagyobb rugalmasság – nem is számítjuk", sorolja Illyés János, miért szeretik a virtualizációt.

Az összvállalati előnyökön túl az üzemeltetés dolga is könnyebb lett. Eltűntek a hardverfüggőségből adódó korlátok: javult a fizikai szerverek kihasználtsága, az alultervezett konfigurációk problémái gyorsan orvosolhatók, hardverhiba vagy -karbantartás esetén a leállási ablak órák helyett percekre csökken.

A nagyobb rugalmasság hasznát az üzleti felhasználók is élvezhetik. Ha új rendszerre van szükség, akár tesztelésre, akár fejlesztésre, az igények néhány óra alatt kielégíthetők. Többé az sem okoz gondot, ha az alkalmazások erőforrás-igénye megnő (vagy éppen csökken).

"A Hyper-V-nek köszönhetően olyan virtuális környezetet tudtunk kialakítani, ami nem csak a jelenlegi igényeinket elégíti ki, de rendkívül rugalmasan képes alkalmazkodni a vállalat jövőbeni növekedéséhez is. Az is bebizonyosodott számunkra, hogy nem kell ezt egyszerre csinálni, hogy élvezhessük az előnyeit: a virtualizáció a Richternél nem nagyszabású projekt, hanem napi feladat", foglalja össze az előnyöket Illyés János.

Jöhet az ERP is

A továbblépés hasonló módon és ütemben fog zajlani, mint eddig, teszi hozzá az üzemeltetési osztályvezető. Havonta legalább egy-két olyan üzleti igény jelentkezik, amelynek szerveroldali vonzata is van; egy-két nagyon ritka kivételtől eltekintve ezeket már minden esetben virtuális környezettel szolgálják ki. Így évente akkor is több tucattal nő a virtuális szerverek száma (és javul az arányuk a fizikai szerverekhez képest), ha a hagyományos környezetben futó alkalmazások közül egyet sem virtualizálnak.

Pedig ez utóbbi is folyamatosan, ha nem is látványosan zajlik. Még több tízre tehető azon alkalmazások száma, amelyek minden további nélkül virtualizálhatók lesznek, ha az alattuk működő hardver ilyen vagy olyan okból cserére szorul.

Immár az SAP vállalatirányítási rendszer virtualizálása is komolyan felmerült. Az ezzel kapcsolatos munkák az előzetes tervezésnél, az architektúra felvázolásánál tart: hogyan helyezzék el a hosztokat, a virtuális gépeket, illetve a mögöttes adatbázisokat, hogy az üzembiztonság ne szenvedjen csorbát.

Részletes leírások szabályozzák az új virtuális gépek igénylésének, létrehozásának és felügyeletének folyamatát; az új fejlesztéseknél szempont, hogy az alkalmazás könnyen klónozható legyen; a virtuális gépek üzembe állításánál pedig már eleve felkészülnek az adatmentésre és az esetleges katasztrófák utáni helyreállításra.

Áttekintés

Ügyfélprofil

Magyarország egyik legnagyobb múltú gyógyszergyártója a több mint 110 éves Richter Gedeon Nyrt. A közel 1,1 milliárd eurós bevétellel és ezer főt meghaladó kutatói gárdával rendelkező cég a régió meghatározó szereplője, de egyre komolyabb állásokat épít ki a világ minden táján.

Az üzleti igény

A folyamatosan növekvő üzleti igények miatt a cég két budapesti adatközpontja mind alapterületben, mind áramellátásban lassan a kapacitásának határához ért. Eközben az üzlet számára szükséges új rendszerek üzembe állítása túlságosan hosszú időt vett igénybe.

Megoldás

A Microsoft Virtual Server 2005, majd a Hyper-V segítségével a Richter több év alatt, folyamatosan váltja le hagyományos szervereit virtualizált rendszerekre.

Előnyök
  • nincs szükség új gépteremre
  • rugalmasabb, hatékonyabb rendszerüzemeltetés
  • üzleti igények gyors kielégítése
  • növekedési lehetőség biztosítása
Szoftverek és szolgáltatások
Iparági szektor
Ország/Régió

Magyarország

Tanácsadó és bevezető partner