Időpont: 2009.09.02.

Sense/Net Kft.

A G-Portál is virtuális szervereken fut

Leváltották a fizikai szervereket

A Sense/Net Kft. széles termék- és szolgáltatás-palettáján kiemelt helyen szerepel a G-Portál teljeskörű üzemeltetése és tartalommal történő kiszolgálása. A főként fiatalok körében népszerű oldal a hazai weblapok látogatottsági listájának 6-8. helyén szerepel, a webaudit.hu mérése szerint naponta közel 130 ezren keresik fel. Mivel a felhasználók több mint 400000 egyedi honlapot gondoznak, ezért igen jelentős erőforrások szükségesek a zökkenőmentes működtetéshez.

Az ötletgazdák 2004-ben eredetileg Linux operációs rendszerrel, Apache web-szerveren, MySQL adatbázis-kezelővel, PHP-s fejlesztői környezetben (úgynevezett „LAMP-kötegben”) kezdték el a G-Portál építését. A Linux alap 2008-közepéig annak ellenére megmaradt, hogy a többszörös cégösszevonások és tulajdonos-váltások miatt egyre több problémát jelentett a Linux-platform, a biztonságos üzemeltetés megtartásához pedig egyre nagyobb számú fizikai szerver üzembeállítása vált szükségessé.

A tulajdonosok döntésének eredményeként a Linuxot tavaly Windowsra cserélték – a platform-váltás azonban csak a fejlesztés első lépcsője volt. A kiemelt rendelkezésre-állás megtartásával elért költségcsökkentést valójában a virtuális szerver-struktúra kialakítása hozta meg a cégnek.

A virtualizáció kiteljesedése egy elképesztően izgalmas kort vetít elénk. Filozófiai közelítésből azt a kérdést boncolgatjuk, hogy mit is jelent valójában egy komputer? Egy fizikailag létező szerkezetet, egy skálázási egységet – vagy csak egy kockát, amelyet mi jelölünk ki egy óriási erőforrás-óceánban?
Zentai Péter
CTO,
Sense/Net Kft.

A G-Portál továbbfejlesztése stratégiai és technológia oldalról közelítve is valódi iskolapélda. A közvetlen és járulékos előnyök felfedezéséhez és részletes megértéséhez azonban érdemes röviden felvázolni az előzményeket. Már csak azért is, mert ez a történet a hazai web-portálok kiépülésének egyik klasszikusa, amelyből nemcsak a platform-változtatási törekvések és a virtualizációra történő váltás okai érthetőek meg, hanem kirajzolódnak a virtuális szerver-struktúra jövőbemutató előnyei is.

A Sense/Net Kft. főként web framework és a web-fejlesztéssel foglalkozik. Olyan keretrendszereket hoznak létre, amelyekkel egyéni és céges ügyfeleik önállóan építhetnek gazdag funkcionalitású honlapokat és üzleti portálokat. A mai Sense/Net az IVY Magyarország Kft. 2008 nyarán történt teljes akvizíciójával vált a hazai .NET alapú portálfejlesztések piacvezető szereplőjévé. Az IVY Magyarország Kft. még 2005-ben azzal a céllal vásárolta meg a G-Portált, hogy struktúrájának továbbfejlesztésével egy weboldal-építő eszközrendszert alakítson ki. A fejlesztések olyannyira jól sikerültek, hogy 2006-ban a legnagyobb hazai telefon-szolgáltató (Magyar Telekom) megvásárolta a G-Portált – ezzel azonban ugrásszerűen megnőttek Sense/Net rendelkezésre-állással és üzemeltetéssel kapcsolatos feladatai. Mindez egyben komoly anyagi felelősséget is jelentett, hiszen a szerződés értelmében súlyos tízmilliókat kellene fizetni abban az esetben, ha a G-Portál szolgáltatásai éves szinten 50 percnél hosszabb ideig elérhetetlenek lennének. Az elvárt rendelkezése-állási szint (99,99%) így jóval magasabb, mint az általában elfogadott 99,95%-os mutató (ami évente 262 perc kimaradást engedne meg).

Zentai Péter, a Sense/Net Kft. egyik tulajdonosa és műszaki igazhatója (CTO) nem is tehetett mást, mint racionálisan végiggondolta: milyen technológiai változtatásokra van szükség ahhoz, hogy a szerződésben rögzített elvárásoknak maximálisan eleget tegyenek.

Első lépcső: platform-váltás

„A Sense/Net minden értelemben Microsoft alapokon dolgozik, nálunk a Microsoft .NET keretrendszerére épül a teljes technológia, amelyben egy „zárvány” volt a G-Portál megörökölt, Linux-alapú fejlesztői szoftver-környezete. A G-Portál ugyanis eredetileg Linux-Apache-MySQL-PHP (LAMP) kötegen futott, ami azt is jelentette, hogy az oldal „rendszer-idegen” volt, mert a Sense/Net fejlesztőinek döntő többsége Windows operációs rendszerrel dolgozik. A Linux-Apache-MySQL-PHP összetevőknek voltak olyan elemei is, amelyek veszélyt és kiszolgáltatottságot jelentettek, mivel mélységeiben csak egy-két szakemberünk értett a Linuxhoz. 2008-ban kísérletet tettünk arra, hogy kiszakítsuk a G-Portalt a LAMP környezetből, és olyan platformra helyezzük át a fejlesztéseket, ami egyébként is standard nálunk.

Az első cél tehát az volt, hogy a cég 35 fejlesztője számára ismert és érthető, ezáltal kisebb üzleti kockázatot hordozó Windows-platformra helyezzük a G-Portál teljes fejlesztői szoftverkörnyezetét, ugyanakkor a teljes rendszert áttelepítettük Windows Internet Information Serverre (IIS) – megtartva a MySQL és a PHP- építőelemeket.

Ezzel a váltással megnyílt a belső hozzáférhetőség, gondolati szinten sokkal kreatívabbak lehettünk, kiteljesedhetett a team-munka, minden átértékelődött, a portál egyes szegmenseit sokkal gyorsabban fejleszthetjük, mert mindenki ért hozzá.

A következő lépcsőben minden fizikai szerverünket „leváltottuk”, azaz virtuális környezetbe helyeztük – így végül egy minden tekintetben XXI. századi rendszerhez jutottunk.” – foglalta össze Zentai Péter az elmúlt egy év „nagy menetelését”, amelynek eredményeként a G-Portál rendszer-idegenből rendszerbarát komponenssé vált.

Második lépcső: virtualizáció

A 2009-es év már a virtualizációról szólt, ami újabb előrelépést jelentett a cégnek.

„A platformváltás még nem jelentett szemléletváltást, hiszen klasszikus értelemben ugyanúgy komputerekben kellett gondolkodni, mint korábban, a LAMP esetében. Az üzemeltetési költségekben azonban már akkor is jelentkeztek megtakarítások, mivel nem merültek fel a régen megszokott addicionális költségek.”

Zentai Péter „megtakarításként” értékeli azt az előnyt az is, hogy 35 .NET fejlesztőjük mindegyike szakértőként nyúl a megújított rendszerhez, megszűnt az a kiszolgáltatott helyzet, amit az okozott, hogy csak egy-két profi üzemeltető volt képes a „rendszer lelkének” számító Linux-szal érdemben foglalkozni.

Mivel változatlanul fizikai hardvereken futottak az alkalmazások, komoly problémát jelentett, hogy biztonsági okokból folyamatosan 2-3 „élesre” állított backup-szervert kellett tartalékban működtetni. Állandóan ott lebegett a hardver-meghibásodás veszélye, valamint a hibát követő átállás hosszas, és kvalifikált szakembereket igénylő munkafázisainak elvégzése.

Zentai Péter ismét racionális érveket sorol, amikor a virtualizációra történő átállás okait gyűjti csokorba: „Nem akartam többet kiszolgáltatott helyzetben lenni, várni, hogy mikor fizetünk tízmilliókat egy tőlünk független okokból bekövetkezett rendszerleállás miatt. A G-Portál egy elosztott rendszer, amely korábban több mint 10 fizikai gépen futott, és ez egyben magában hordozta annak veszélyét, hogy egyszer valamelyik fontos elem komolyan meghibásodik. Ha pedig megtörténik, akkor fizikailag oda kell menni, vinni és cserélni kell az új alkatrészeket – miközben megnő annak az esélye, hogy a működő szerverek is túlterhelődnek. Én szoftveres szakember vagyok, de ma már tudom, hogy a szerverek, számítógépek meghibásodása nagymértékben terhelésfüggő – a nagyobb terhelés nagyobb melegedéssel jár, többet dolgozik a merevlemez, s végül elindul a gép csúcsra-járatása. Többször megtörtént, hogy leállt egy kiszolgáló-gépünk, aminek következtében a többi túlterhelődött, s azután dominó-szerűen dőltek ki a szerverek. Mivel szoftveres cég vagyunk, nálunk a hardver olyan, mint az áramszolgáltatás: alapvetően fontos a maximális rendelkezésre-állás, nem akarunk a részletekkel bajlódni, de mindig mindennek működnie kell. Nem akartunk tovább a „szerverek fogságában” dolgozni, ezért drága, márkás kiszolgálókat vásároltunk és minden szoftveres tevékenységünket az azokon futó virtuális szerver-környezetbe helyeztük át.”

A virtuális szerver-struktúra kialakításáról 2008 októberében döntöttek, nehézséget csak az elvárásoknak megfelelő paraméterekkel rendelkező, minőségi hardverek kiválasztása okozott – de év végéig az ideális hardverkörnyezetet is sikerült kiépíteniük.

A Microsoft Hyper-V platform és a Windows Server Core választása kézenfekvő volt, mivel ezek a technológiák minden tekintetben együttműködnek a Sense/Net szoftverplatform-váltása során kialakított rendszer-elemekkel.

„A virtuális környezet felépítése már habkönnyű feladat volt. A Hyper-V jól kialakított, jól adminisztrálható rendszer, így másfél hét alatt elvégeztük a telepítést, a konfigurálást és a finomhangolást. Nem voltak nehézségeink – igaz, a rendszergazdánk több tanfolyamon is alapos kiképzést kapott a Microsoft hazai specialistáitól. Fontos volt az is, hogy az átállás során bármikor támogatást kaphattunk volna a Microsoft szakértőitől – de végül nem volt szükségünk segítségre, fejlesztőink jól eligazodtak a logikusan kialakított telepítési felületeken.”

A korábbi 12 fizikai kiszolgáló helyett ma összesen 2 (néhány esetben 3) szervergép dolgozik a cégnél, ami nemcsak az üzemeltetési költségeket és feladatokat csökkentette jelentősen, hanem a „villanyszámlát” is. Olyan redundáns rendszert alakítottak ki, amelyben csak egyetlen, zászlóshajóként futó fizikai szerver dolgozik élesben, a többi automatikusan készíti el a biztonsági másolatokat, illetve forró-tartalékként áll rendelkezésre. Végeredményben a fizikai szerverek (Zentai Péter fogalmazásában: „brutális óriásgépek”) rendelkezésre-állási, és egyéb biztonsági mutatói is javultak, mivel azokat egymás biztonsági mentéseként (backup-ként) állították üzembe.

A virtualizáció a fentieken túl jó néhány olyan addicionális előnyt is eredményezett, amire eredetileg nem is gondoltak a Sense/Net-nél. Hardver-meghibásodás esetén ugyanis nemcsak az elromlott építőelemeket, vagy a teljes gépet kellett kicserélni, hanem az esetek nagy többségében újra kellett telepíteni minden szoftvert, újra kellett konfigurálni a teljes rendszert, majd a biztonsági mentésekből több terabájtnyi adatot kellett bemásolni a frissen kialakított környezetbe. Mindez alkalmanként munkaórák százait vette igénybe – ráadásul ott lebegett az említett kötbér veszélye is.

A virtualizációs szerver-környezet felépítése után egy a helyreállítási feladatok néhány egér-mozdulattal elvégezhetők, a szoftverek és adatállományok átmásolása percek alatt megvalósítható.

„A gyakorlatban egy új virtuális szerver munkába állítása azt jelenti, hogy egyetlen fájlt kell eljuttatni a mentésből egy új tárhelyre, majd ott aktiválni kell azt. Szoftveres közelítésből drámaian leegyszerűsödött a folyamat – és újra kell gondolni, hogy mit is jelent egy szerver, mit is jelent egy szerver tartalmának újra-élesztése. Az átállás óta a következő kialakítással dolgozunk: drága és nagykapacitású szervereken Microsoft Hyper-V szoftver alatt futtatjuk az összes Windows-rendszerünket, így el a cég teljes szoftver-környezetében akkor végezhetünk el bármilyen finomítást, amikor csak akarjuk.” – foglalta össze az előnyöket Zentai Péter.

A G-Portál népszerűsége kivételesen nagy terhelést jelent a virtuális szerver-környezetnek: a látogatók havi 50-60 ezer új weblapot készítenek, így összességében több mint 400 ezer weboldalt szolgál ki a rendszer. A kiemelt rendelkezésre-állás a korábbiaknál nagyobb biztonsággal garantálható, az esetleges hibák pedig percek alatt kijavíthatók.

Mindezeken túl a virtualizáció új bevételi lehetőségeket is nyitott a Sense/Net számára: legutóbb például egy nagyvállalati projektekhez fejlesztettek egy olyan közösségi oldalt, amely a G-Portál részeként üzemel. Az erre a feladatra elkülönített virtuális szerver néhány mozdulattal kialakítható volt – nem kellett új hardvert vásárolni, így a cég energiaköltségei sem növekedtek.

Megoldás áttekintése

Szoftverek és szolgáltatások
Iparági szektor
Ország/Régió

Magyarország

Tanácsadó és bevezető partner