Időpont: 2012.12.03.

Magyar Telekom Nyrt.

Hibatűrő, automatizált virtuális szerverfarm Hyper-V alapokon


"Az új környezet kínálta működtetési előnyök mind a költséghatékonyabb szerverüzemeltetés irányába mutatnak… A megbízhatóbb működés a felhasználók számára is rendkívül hasznos, mint ahogy az is, hogy az automatizálásnak köszönhetően az új igényeket rendkívül gyorsan ki tudjuk elégíteni."

Hanis Attila,
üzleti szolgáltatások üzemeltetési csoportvezető,
Magyar Telekom Nyrt.


Nem volt ismeretlen a Microsoft Hyper-V alapú virtualizációs technológia a Magyar Telekom üzleti szolgáltatások üzemeltetési osztálya előtt. Ennek ellenére nem kis fába vágták a fejszéjüket, amikor az internetes rendszereik számára akartak virtualizált szerverfarmot kialakítani, hogy könnyítsenek az üzemeltetési feladatokon.
Nem elégedtek meg átlagos megoldással: a meglévő felügyeleti rendszerekhez illeszkedő, nagy rendelkezésre állású, bizonyos fokon automatizált környezetet építettek ki. A költséghatékonyságot mindvégig szem előtt tartó projekt minden téren túlszárnyalta a várakozásokat. Noha a jelenleg száznál kevesebb virtuális gépet tartalmazó szerverfarm nem mondható nagynak, csupán az éves géptermi elhelyezési költség megtakarítása forintban milliós nagyságrendű.

A legnagyobb

A Magyar Telekom Magyarország legnagyobb távközlési szolgáltatója. Az infokommunikációs szolgáltatások teljes körét kínálja, beleértve a vezetékes és mobil telefonos, TV és internet, adatátviteli és nem hangalapú, valamint az informatikai és rendszerintegrációs szolgáltatásokat. A vállalat ajánlati márkái az otthonokhoz kapcsolódó T-Home, a mobil kommunikációs T-Mobile és a vállalati ügyfeleket kiszolgáló T-Systems.

A Magyar Telekom többségi tulajdonosa a Makedonski Telekomnak, Macedónia legnagyobb vezetékes és mobilszolgáltatójának, többségi részesedéssel rendelkezik a Crnogorski Telekomban, Montenegró legnagyobb távközlési szolgáltatójában és alternatív szolgáltatóként jelen van Bulgária és Románia távközlési piacán is. Az 1991-ben (Matáv néven) alapított Magyar Telekomot 1993-ban privatizálták. A társaság részvényeit 1997-től jegyzik a Budapesti Értéktőzsdén. A Magyar Telekom többségi tulajdonosa (59,2%) a Deutsche Telekom AG. A társaság székhelye: 1013 Budapest, Krisztina körút 55., Magyarország. További információk a www.telekom.hu weboldalon találhatók.

„A fizikai szerverek már viszonylag idősnek számítanak, támogatásuk, karbantartásuk sokba került … A meglévő internetes rendszereket kiszolgáló virtuális környezet sem felelt meg az igényeinknek: kis teljesítményű hardvereken futottak a virtuális gépek, így nem lehetett jó virtualizációs arányt elérni, a kelleténél több fizikai szervert kellett üzemben tartani”
Hanis Attila,
üzleti szolgáltatások üzemeltetési csoportvezető,
Magyar Telekom

Vegyes környezetben

A Magyar Telekom vállalati struktúrája a felvásárlások és átszervezések nyomán gyakori és mélyreható átalakulásokon ment át az elmúlt évek során. Ennek következményeként az informatikai infrastruktúra is tükrözi a korábban független elődszervezetek tevékenységét: az adatközpontok, szerverfarmok sok esetben különböző szabványoknak megfelelő, eltérő üzemeltetési szemlélettel futtatott kiszolgálókból állnak össze.

A szerteágazó szolgáltatási tevékenység és az óriási infrastruktúra miatt a Magyar Telekom informatikai igényeit sem egyetlen adatközpontból elégítik ki, és ennek megfelelően több üzemeltetési szervezet látja el a működtetési feladatokat. Ezek egyike az üzleti szolgáltatások üzemeltetési osztálya, amelynek hatásköre egyebek mellett a szélessávú internetes szolgáltatások (beleértve az IPTV-t is) mögött álló Windows alapú szerverekre terjed ki.

Ezeken a szervereken futnak az IPTV MediaRoomjának tesztrendszerei, a hozzá kapcsolódó alkalmazáskörnyezetek, valamint egyéb internetes szolgáltatások és alkalmazások; egyaránt megtalálhatóak köztük belső felhasználású és a külső ügyfelek által elérhető rendszerek - mondta el Hanis Attila üzemeltetési csoportvezető. A számítógépek több különféle szervezeti egységtől kerültek jelenlegi üzemeltetőikhez, és így nem alkottak egységes környezetet. "A kiindulópontot jelentő szerverfarm közel 50 fizikai szerverből áll. Ebből nagyjából negyven hagyományos módon működő gép, nyolc pedig virtuális hoszt, amelyek összesen mintegy 30 virtuális szervert futtatnak. További gondot okozott, hogy a fizikai szerverek már viszonylag idősnek számítanak, és a nagy, zsúfolt adatközpontban korántsem volt egyszerű feladat lokalizálásuk, amikor karbantartási feladatot kellett elvégezni. A virtuális környezet sem felelt meg az igényeinknek: kis teljesítményű hardvereken futottak a virtuális gépek, így nem lehetett jó virtualizációs arányt elérni, a kelleténél több fizikai szervert kellett üzemben tartani", mondta az üzemeltetés nehézségeiről Hanis Attila.

Tapasztalatok alapján

Az elvégzendő feladat jellege -- vagyis a virtualizáció továbbvitele és elmélyítése --több szempontból is egyértelműnek volt mondható. A Magyar Telekomnál stratégiai cél az informatikai infrastruktúra minél költséghatékonyabb működtetése. Ennek részeként a cég komoly erőfeszítéseket tesz a rendszerek egységesítésére és minél teljesebb virtualizálására.

Az üzleti szolgáltatások üzemeltetési osztálya számára sem volt ismeretlen a virtualizált rendszerek működtetése. A belső felhasználású intranetes alkalmazásokat már korábban is virtualizált szerverfarmmal szolgálták ki; kézenfekvőnek tűnt, hogy az internetes alkalmazásokra is egy hasonló virtualizált farmot alakítsanak ki. Műszaki oldalról nem látszottak elháríthatatlan akadályok: a projektbe bevonni kívánt szerverek többsége a virtualizációt "jól tűrő", statikus tartalmakat elérhetővé tévő webkiszolgáló volt. Ráadásul virtuális környezetben mind az operációs rendszerek, mind a felügyeleti eszközök kedvezőbb licenckonstrukcióban érhetők el.

Az üzemeltetési osztály jó előre felkészült a virtualizációs projektre, és úgy alakították a munkát, hogy ne kelljen egyszerre nagy beruházásokat megvalósítani. Ennek köszönhetően rövid időn belül kialakult egy olyan infrastruktúra, amelyen már el lehetett kezdeni a virtuális rendszer kialakítását.

Ebben a környezetben a szokványosnak mondható HP blade szerverek adják a hardvert. "Hoszt gépeknek kiindulásként két darab hatmagos processzorral és 96 gigabájt memóriával felszerelt blade-eket választottunk. Később a farm az igényeknek megfelelően további hosztokkal bővíthető. Nem akartunk óriási hosztokat, inkább a megfelelő ár-érték arányt kerestük, és korábbi tapasztalataink alapján ez a kapacitás megfelel az igényeinknek", mondta a kiválasztásról Hanis Attila.

Az sem volt kérdéses, hogy a virtualizációs platform a Microsoft Hyper-V lesz. Az üzemeltetési osztály Windows-szervereket működtet, meglévő ismereteik is ehhez a technológiához kötődnek, így fel sem merült más megoldás választása.

Kell az újdonság

Az új virtualizált szerverfarm kiépítésénél magas követelményeket állított maga elé az ügyfél. Nem elszigetelt környezetet akartak kialakítani, hanem integrálni kívánták a meglévő menedzsment-infrastruktúrába; szükségesnek találták a legtöbb felügyeleti feladat automatizálását; és mindenképpen redundáns, magas rendelkezésre állású rendszert szerettek volna. A költséghatékonyság érdekében szintén célul tűzték ki a meglévő hardverek és szoftverek minél nagyobb arányú hasznosítását, hogy csak a legszükségesebb elemeket kelljen újonnan beszerezni. Mindezek megtervezéséhez és megvalósításához pedig jónak látták igénybe venni a Microsoft Consulting Services segítségét is.

Az igények és a lehetőségek megtárgyalása után a Microsoft Consulting Services egy Hyper-V-re és System Center termékcsaládra alapozott virtualizált dinamikus adatközpont létrehozását javasolta, magas rendelkezésre állású, hibatűrő fürtökkel. A System Center családból az ügyfél már rendelkezett a Configuration Manager és az Operation Manager 2007-es változatával; ezekből nem akartak új verziót beszerezni. Ami viszont a többi komponenst illeti -- Virtual Machine Manager, Data Protection Manager és System Center Orchestrator -- már a legújabb, a tervezés idején még forgalomba sem került 2012-es verziót választotta a Magyar Telekom csapata.

A vállalatnak ugyan nem szokása ennyire friss szoftvereket használatba venni, ám az előzetes workshopokon már megismerkedtek a System Center 2012 képességeivel, és nem akartak azokról lemondani. A bevezetésnek ugyan van minimális kockázata, de ezen komponensek esetleges kiesése nem veszélyezteti a virtuális plaform alapvető működését, amellett évekig nem kell frissíteni a kialakított menedzsment környezeten, magyarázta a döntés hátterét a csoportvezető.

"A Hyper-V alapú szerverfarmot a jövőbeni igények kielégítésére is fel akartuk készíteni, így elengedhetetlen volt, hogy a virtuális gépek kezelése illeszkedjen a szélesebb körű menedzsment folyamatokba"
Hanis Attila,
üzleti szolgáltatások üzemeltetési csoportvezető,
Magyar Telekom

Automatizáltan

A tervezési folyamat 2012 elején indult. Ennek kezdetén felmérték a virtualizációba bevonni kívánt alkalmazásokat, és kiszűrték azokat, amelyekről egyértelműen látszott, hogy nem lesznek alkalmasak virtuális használatra. Kizáró tényező volt például a hardverkulcs használata vagy ha közvetlenül kapcsolódott hozzá óriási háttértár, de ilyenből keveset találtak.

A rendszer konkrét elemeinek megtervezése és kialakítása komoly kihívást jelentett az ügyfél és a Microsoft szakembereinek, különösen, hogy megjelenés előtt álló eszközöket kellett használni. A felépülő rendszer egyik kulcseleme a Service Center Orchestrator 2012. Ez egyfajta karmesterként fogja össze a Service Center portfolió többi termékét és biztosítja a kapcsolatot a külső menedzsment rendszer, a HP Service Manager felé. "Utóbbi integrálása elsőrendű fontosságú volt: a Service Manager átfogó felügyeleti platform a Magyar Telekomnál, jól bejáratott folyamatokkal, gyakorlatokkal. A Hyper-V alapú szerverfarmot pedig a jövőbeni igények kielégítésére is fel akartuk készíteni, így elengedhetetlen volt, hogy a virtuális gépek kezelése illeszkedjen a szélesebb körű menedzsment folyamatokba", mondta Hanis Attila.

A kiépült környezetben az üzleti felhasználók a megszokott módon, a HP Service Managerben igényelhetnek új erőforrásokat, ez esetben virtuális szervereket. Ezt az igényt a System Center Orchestrator fogadja, és amennyiben az illetékes adminisztrátor jóváhagyja, a kérést a megfelelő formátumban továbbítja a System Center Virtual Machine Manager 2012 felé, amely az előre elkészített sablonok alapján létrehozza a virtuális gépet, és jelenti, ha elkészült. "Ebben a működési módban nem egyesével kell bekonfigurálni minden virtuális gépet, hanem a leendő felhasználó választja ki az igényeinek leginkább megfelelőt az elérhető sablonok közül, a jóváhagyást után pedig gyakorlatilag egyetlen kattintással előállítható a kért VM", mondta a rendszer előnyeiről a csoportvezető.

Az automatizálás azonban más területekre is kiterjed. A System Center termékek együttműködése lehetővé teszi a virtuális hosztok gyors karbantartását, patchelését: amikor a fizikai szerver frissítésére van szükség, a rendszer automatikusan, leállás nélkül másik szerverre mozgatja a virtuális gépeket, majd a frissítés végeztével visszahelyezi őket az eredeti környezetbe.

Hibatűrő és takarékos

Arról, hogy a nem tervezett leállások se okozzanak gondot, a kialakított hibatűrő fürt (cluster) gondoskodik. A rendszert alkotó nagyszámú virtuális gép miatt ehhez a Cluster Shared Volume (CSV) megoldást javasolták a Microsoft szakemberei. Ebben az esetben az egyes virtuális gépekhez nem tartozik saját háttértár, hanem több hoszt osztozik ugyanazon a lemezterületen. A háttértárhoz tetszőleges számú virtuális gép csatlakoztatható, és azok igény szerint helyezhetők át egyik hosztról a másikra. A mozgatáshoz dedikált, nagy sávszélességű hálózat áll rendelkezésre; nem tervezett leállás esetén a fürtözött rendszer a virtuális gépet átviszi egy működő hosztra, és ott újraindítja -- a folyamat legfeljebb egy-két percet vesz igénybe. "Erre mindenképpen szükségünk van, mert a tervek között szerepel a produkciós rendszerek virtualizálása is, azok pedig legalább 99,5 százalékos rendelkezésre állást követelnek meg", mondta Hanis Attila. A redundancia az infrastruktúra más elemeiben (tárolók, hálózati kapcsolatok) is tetten érhetők.

A live migration funkcionalitás lehetővé teszi az erőforrások dinamikus, automatikus allokációját is, amelynek a későbbiekben komoly szerepet szán a Magyar Telekom. "A munkaidő végeztével számos virtuális szerver leterheltsége nagymértékben csökken. Ha ezeket az immár kisebb kapacitást igénylő VM-eket összevonjuk néhány fizikai szerverre, számos hosztot le tudunk állítani éjszakára, hogy majd csak a munkaidő kezdetén indítsuk őket újra, és mozgassuk vissza rájuk a virtuális szervereket. Ezzel hosszabb távon jelentős árammennyiséget lehet megtakarítani, ha pedig a folyamatot automatizáljuk, az üzemeltetési osztályra sem hárulnak plusz feladatok" foglalta össze a megoldás jelentőségét Hanis Attila. A technológiát egyelőre szűkebb környezetben, néhány kiszolgálón vizsgálják, és ha jól működik, szélesebb körre is kiterjesztik.

További megoldandó feladatot jelentett a mentési és visszaállítási környezet kialakítása. A Windows alapú virtuális gépek számára nem elérhető a Magyar Telekomnál működő központi mentőrendszere, ezért a nagyobb szerverfarmokhoz saját mentési megoldást kell biztosítani. Ehhez vették igénybe a System Center Data Protection Managert, amelyet sikerült közvetlenül összekapcsolni a menedzsment által kívánatosnak tartott szalagos tárolóegységgel is.

A virtualizált környezet kialakításával és letesztelésével még nem ért véget a projekt és a Microsoft Consulting Services szerepe sem. A következő feladat az infrastruktúra "belakása" lesz: a meglévő virtuális és fizikai szervereket kell áttelepíteni az új környezetre. Az első néhány migrációt közösen végzik el a Microsoft és az ügyfél szakemberei, majd a tömeges migrálást az üzemeltetési osztály már egyedül oldja meg. "A szerverek közül nem egyet újra is telepítünk, mert a licenckonstrukció lehetővé teszi a régebbi operációs rendszerek lecserélését Windows Server 2008-ra", emelte ki Hanis Attila.

A jelenlegi ütemezés szerint 2012 őszén már nyolcvan virtuális gép működik az új szerverfarmban, és egy-egy hosztra körülbelül 10 virtuális gépet terveznek, de bizonyos esetekben ennél jobb arány is elérhető. Ugyanakkor a környezetet úgy tervezték, hogy a további bővítésre (akár 150 virtuális szerverig) is teret engedjen. A felszabaduló fizikai szerverek sem lesznek feleslegesek, azokat átveszik használatra a Magyar Telekom egyéb részlegei.

"A megbízhatóbb működés a felhasználók számára is rendkívül hasznos, mint ahogy az is, hogy az automatizálásnak köszönhetően az új igényeket rendkívül gyorsan ki tudjuk elégíteni"
Hanis Attila,
üzleti szolgáltatások üzemeltetési csoportvezető,
Magyar Telekom

Megtakarítás itt és ott

"Az új környezet kínálta működtetési előnyök mind a költséghatékonyabb szerverüzemeltetés irányába mutatnak", kezdte a virtualizálás hasznainak számba vételét Hanis Attila. A szerverpark fizikai gépei már egy helyen találhatók az adatközpontban, ami megkönnyíti az esetleges karbantartást. Egyszerűsíti az üzemeltetést, hogy egységesebb lett a fizikai géppark és az operációs rendszerek licencvonzattal nem járó frissítéseinek köszönhetően a szoftverkörnyezetet is nagymértékben sikerült szabványosítani.

A géppark megújulásának egy további pozitív hozadéka, hogy kisebb lett a hardverhibák valószínűsége, így nőhetett az osztály által biztosított szolgáltatások rendelkezésre állása. Szintén javítja a megbízhatóságot, hogy a Data Protection Managernek köszönhetően olyan rendszerekről is készülhetnek biztonsági mentések, amelyekről eddig nem. "A megbízhatóbb működés a felhasználók számára is rendkívül hasznos, mint ahogy az is, hogy az automatizálásnak köszönhetően az új igényeket rendkívül gyorsan ki tudjuk elégíteni", utalt egy további szempontra az üzemeltetési csoportvezető.

Vannak olyan előnyök is, amelyek a fentieknél sokkal jobban lefordíthatók a számok nyelvére. Az előzetes számítások szerint a fizikai szerverek számának csökkentése révén három év alatt több mint 80 százalékos megtakarítást lehet elérni a közvetlen áramfogyasztásban. Ehhez még hozzá lehet számolni a kisebb hűtési igényben és a felszabaduló alapterületben jelentkező költségcsökkenést. "Mindezeken túl a licencköltségekben is hasonló nagyságrendű megtakarítást érhetünk el: ennyivel kedvezőbb a virtuális szerverek licencelése a fizikai szerverekénél", tette hozzá Hanis Attila.

Megoldás áttekintése

Áttekintés

Ügyfélprofil

A Magyar Telekom Magyarország legnagyobb távközlési szolgáltatója, amely a telekommunikációs és infokommunikációs (ICT) szolgáltatások teljes skáláját nyújtja.

Az üzleti helyzet

A számítógépes rendszerek üzemeltetési hatékonyságának növelése folyamatos elvárás a Magyar Telekom szervezetén belül. A rendkívül szerteágazó informatikai infrastruktúrában minden egységesítés és egyszerűsítés komoly haszonnal jár.

Megoldás

A Magyar Telekom IT üzemeltetési igazgatóságán belül az üzleti szolgáltatások üzemeltetési osztálya Microsoft Hyper-V alapokon virtualizált szerverekkel szolgálja ki az IPTV teszt rendszerhez kapcsolódó és egyéb webes szolgáltatások igényeit.

Előnyök
  • 80 százalékos megtakarítás a szerverek áramfogyasztásában
  • az egységesítés miatt olcsóbb, egyszerűbb menedzsment
  • nőtt a szolgáltatások rendelkezésre állása
  • automatizált üzemeltetési folyamatok
Szoftverek és szolgáltatások
Iparági szektor
Ország/Régió

Magyarország

Tanácsadó és bevezető partner