Tegye lehetővé, hogy munkatársai bárhol és bármikor, különböző eszközökről hozzáférhessenek a szükséges adatokhoz, alkalmazásokhoz és személyekhez – biztonságos és megbízható módon.
Kapcsolat
Kapcsolódó linkek:
Aktuális
Az üzleti evolúció platformja

A technológiai trendek – a nagy adat, a felhő, a mobilitás és a közösségi média – minden eddiginél nagyobb hatással vannak az üzlet világára. A szervezeteknek alkalmazkodniuk kell a gyorsan változó környezethez, hogy megőrizhessék versenyképességüket, ezért alaposan mérlegelniük kell, hogy milyen informatikai alapokra építenek.

Bővebben

Bővebb információt kérek Rugalmas munkakörnyezet témakörben.

A nehéz gazdasági körülmények, a kiélezett verseny és a változó fogyasztói elvárások hatására az innováció minden eddiginél fontosabbá vált minden szervezet túlélése szempontjából. Az újításnak a szervezeti kultúra részévé kell válnia, amihez az informatika hathatós eszköztámogatást kínál.

A gazdasági válság 2008-as kibontakozására a szervezetek többsége a költségek csökkentésével válaszolt, aminek gyakran az innovációs projektek is áldozatul estek. A felmérések szerint azonban a vezetők figyelme ismét az újítás felé fordult. A Boston Consulting Group 2010-es elemzéséből kiderült, hogy a felsővezetők 72 százaléka az első három prioritás közé sorolja az innovációt – egy évvel korábban ez az arány még csupán 64 százalék volt. Mi több, a válaszadók 84 százaléka egyenesen úgy fogalmazott, az újítás fontos vagy rendkívül fontos előfeltétele annak, hogy a szervezet megragadhassa és kiaknázhassa a válság enyhülésével kínálkozó új üzleti lehetőségeket.

A Gartner 2011-es CIO felmérésében a a válaszadók a növekedést, valamint az ügyfelek megszerzését és megtartását jelölték meg az üzleti stratégia két legfontosabb célkitűzéseként. Az új termékek és szolgáltatások bevezetése, az innováció – a működési költségek csökkentése után – a lista negyedik helyére került, míg az azt megelőző két évben a hatodik, illetve nyolcadik hellyel kellett beérnie.

Az innovációt azonban nem csupán a gazdasági környezet gyors és drasztikus változásai teszik létfontosságúvá. Legalább ekkora horderejű változásoknak lehetünk tanúi az élet minden területén – gondoljunk a lakosság változó összetételére, a mobil kommunikáció, a felhő szolgáltatások és a közösségi média hatására rohamosan és gyökeresen változó fogyasztói igényekre vagy a környezet kímélésével kapcsolatos társadalmi elvárások hangsúlyosabbá válására.

A folyamatos megújulás képessége hosszú távon is döntően befolyásolja minden szervezet sikerességét és életképességét. A Forbes 100-as listáján 1917-ben szereplő, száz legnagyobb vállalat közül 1987-re 61 szervezet nemcsak kiesett az élmezőnyből, hanem egyenesen megszűnt. A hét évtizeddel később még működő 39 vállalat közül mára mindössze 18 maradt a listán, de közülük is csak 2 teljesít következetesen jobban, mint a piaci átlag.

A Standard & Poor’s 500-as listája hasonló trendet mutat. Az 1957-ben közzétett listán szereplő, félezer szervezet közül negyven évvel később mindössze 74 került be a válogatásba, és közülük is csupán 12 teljesítménye volt jobb a piaci átlagnál. Ugyanilyen elgondolkodtató, hogy míg 1983-ban a szervezetek listán töltött ideje átlagosan 30 év volt, ez 2008-ra mindössze 18 évre csökkent.

A megújulás kultúrája

A termékek és szolgáltatások, a működést biztosító folyamatok szüntelen továbbfejlesztése és megújítása tehát rövid és hosszú távon egyaránt elengedhetetlen minden szervezet számára. Ez nemcsak a versenyképesség növelését, az üzlet bővítését célzó vállalatokra, hanem a kormányzati intézményekre is igaz, amelyek a gazdasági szervezetekhez hasonlóan változó anyagi és emberi erőforrás-viszonyok között látják el feladataikat, és változik körülöttük a társadalom is, a polgárok szolgáltatásokkal kapcsolatos elvárásait is beleértve.

Ahhoz, hogy lépést tarthassanak a változásokkal – vagy még inkább azok élére állhassanak – a szervezeteknek az emberi tudást és ötleteket új vagy továbbfejlesztett termékekké, folyamatokká és szolgáltatásokká kell konvertálniuk, amelyek által megőrizhetik és továbberősíthetik versenyképességüket és relevanciájukat. Az innovációnak a szervezeti kultúra részévé kell válnia, amit az informatika hathatós eszköztámogatással tud segíteni.

Az újításhoz szükséges, legjobb kreatív ötletek sok esetben nem a termékfejlesztéssel megbízott munkatársak körében születnek, amit számos példa bizonyít. Ezek egyike a sárkánylovaglás (kite surfing), amely a felhasználóknak köszönheti létrejöttét, akik rájöttek, hogy a szörfdeszka és a sárkány nagyszerű párost alkot a vízen - a sporteszköz-gyártók ezt az ötletet fejlesztették tovább termékké.

A GPS története szintén tanulságos. A John Hopkins Egyetem két kutatója 1957-ben, az első Szputnyik pályára állítását követően rájött, hogy a Doppler-effektuson alapuló módszerrel követni tudja a műhold pozícióját a térképen. Ötletükből azt követően vált hivatalos K+F projekt, amikor felettesük megbízta őket, hogy dolgozzák ki a fordított módszert, amellyel a műholdak pozíciójának ismeretében a Földön is meghatározható a jeleket észlelő eszköz elhelyezkedése.

A két kiragadott példa is jól érzékelteti, miért érdemes a szervezet minden alkalmazottját, sőt partnereit és ügyfeleit is bevonni az innováció folyamatába. Ehhez megfelelő eszköztámogatás is szükséges, amely minden munkatárs, illetve érintett fél számára megkönnyíti a kreatív ötletek bemutatását, megosztását, véleményezését, továbbfejlesztését, kiértékelését és megvalósítását.

Az innovációs folyamat minden szakaszán átívelő – spontán, illetve szabályozott folyamatok mentén zajló – együttműködést a Microsoft Office eszközei és szolgáltatásai rendkívül hatékonnyá és inspirálóvá teszik.

Az újítást ösztönző környezet kialakítása terén a szervezetek könnyen megtehetik az első lépéseket, mivel az új Office minden elemét – többek között a SharePoint vállalati portált, a Yammer közösségi hálót és a Project Server porjektportólió-menedzsment eszközt – felhő szolgáltatásként is használhatják, így induló beruházás nélkül, gyorsan kialakíthatják az innováció közösségi terét.