Hajóroncskutatás informatikai eszközökkel

2008. december 17.

A vízalatti régészet és az informatika között első hallásra nincs túl sok átfedés. Megfelelően kiválasztott eszközökkel egy vízalatti expedícióból igazi vizuális élményt lehet faragni - még a több ezer kilométerrel távolabb élők számára is.

Az információ önmagában semmit sem ér, ha nem tudjuk másokkal megosztani - kezdi a beszélgetést Farkas Viktor, a mélytengeri kutatásokkal foglalkozó Octopus Tengeri Régészeti Kutató Egyesület informatikai vezetője. Egy-egy mélytengeri expedíció során rengeteg olyan adat gyűlhet össze, melyet ha megfelelő módon - digitálisan - gyűjtünk és dolgozunk fel, akkor rengeteg érdeklődő számára igazi kincsesbányát jelent. Ám a tudásmegosztás néha sokkal nehezebb, mint maga a merülés, hiszen nagyon sok bürokratikus akadály merül fel. Például nincsenek vagy éveket késnek a tárgyak felhozatalára vonatkozó engedélyek. A tenger fenekén több száz éveket eltöltő tárgyakat csak speciális - és költséges - csomagolásban lehet kiemelni és szállítani egy-egy kiállítás helyszínére. Ezért ahelyett, hogy a tárgyakat vinnénk el az érdeklődőhöz, úgy gondoltuk, a technológia segítségével az érdeklődőket tudjuk a víz alatt lévő tárgyakhoz közel vinni. Ezt a páratlan élményt a Microsoft technológiák biztosították - mondja az informatikus.

Hajóroncskutatás Brazíliában

Az Octopus Tengeri Régészeti Kutató Egyesület 1995-ben alakult, és számos, a tenger mélyén leledző kincset hoztak a felszínre. Jelenleg futó legfontosabb kutatások, a Voetboog expedíció 2007 januárjában indult, a Brazil Haditengerészet égisze alatt működő Brazil Régészeti Hatósággal.

A kutatás fő célja a brazil felségvizeiken, Pernambuco állam partjainál 1700. május 29-én hajótörést szenvedett, a Holland Kelet-indiai Társaság ''Voetboog'' nevű hajó roncsainak felkutatása és feltárása. A projekt további céljai, hogy a kutatási területen nagy számban elsüllyedt és ez idáig ismeretlen helyen lévő roncsok helyzetének és származásának megállapítása, beazonosítása, továbbá esetlegesen azok későbbi feltárása.

Az engedélyezett kutatási terület nagysága meghaladja az 5000 km2-t. Ebből az elsődleges kutatási terület a teljes történelmi hajózási útvonalat öleli fel, amely mintegy 1270 km2 átkutatását teszi szükségessé. Ezen a szűk területen, a Brazília 7000 km hosszú partvonala mentén regisztráltan és nem regisztráltan elsüllyedt tizenhárom ezernyi hajóroncs közül, mintegy 300-350 történelmi hajó került hullámsírba.

Varázslatos lehetőségek

Az Octopus Egyesület azzal a kéréssel fordult hozzánk, hogy szükségük lenne egy Windows Server 2003 programra - idézi fel az első találkozást Szilágyi Bernadette, a Microsoft Korlátlan Lehetőségek programjának menedzsere. Azonban tüzetesebben megvizsgálva az egyesületet, a kitűzött célokat, tevékenységüket, látva a rengeteg fotót, videót, adatot, rájöttünk, hogy sokkal több feladatot lehet megoldani, ha több Microsoft megoldást bocsátunk rendelkezésükre.

A Microsoftot a programban a digitális esélyegyenlőség megteremtésének lehetősége fogta meg. Hiszen nagyon sokan nem tudunk kimenni Brazíliába, nem tudunk részt venni egy hasonló expedíción, nem tudunk lemerülni, nem tudunk a tapasztalat részesei lenni - mondja a program menedzsere. Más futó projektjeinkben látássérült emberekkel, beteg gyermekekkel foglalkozunk, számukra pedig varázslatos dolog, hogy az informatika eszközeivel közel hozzuk ezt a roncskutató expedíciót, a víz alatti történelmet.

Így az egyesületnek végül 30 ezer dollár értékű szoftvert biztosított a Microsoft, így php-ASP-t, Sharepoint, Silverlight, Photosynth illetve ezek akadálymentes változatát. A szoftverek mellett a Microsoft munkatársai szaktudásukkal, állandó technikai támogatással, folyamatos tanácsadással segítve, személyes tapasztalatukat hozzáadva közösen az Octopussal építették ki az új információ megosztó rendszert. Az Octopus Egyesület informatikusával végzett közös munka megmutatja, hogy az informatika nem ördöngösség, nem egy önmagáért való technológia, hanem egy olyan eszköz, ami a mindennapi életünket teszi jobbá, közelebb hoz olyan élményeket és tapasztalatokat, illetve olyan lehetőségeket tár elénk, melyek meghatározzák életünket - mondja Szilágyi Bernadette, a Microsoft programmenedzsere.

Microsoft Live Labs PhotosynthMicrosoft SilverlightMicrosoft SharePoint Server

A kutatás menete

Egy expedíció életében soha sincs két egyforma nap, mindig történik valami érdekes, ami felborítja a terveket. Minden kutatást alapos dokumentáció előz meg, amit a világ különböző levéltáraiban végeznek. Ezután helyszíni munka következik. Egy munkanap attól függően alakul, hogy kutatás, azonosítás vagy mérés van éppen folyamatban. Méréskor a hajó kifut a tengerre, húzza maga után a mérőműszereket, regisztrálják az adatokat, este pedig a parton az adatokat számítógép segítségével elemzik. A mérés alapján a kutatók kiszúrnak olyan blokkokat, amelyek roncs meglétének a lehetőségével kecsegtetnek, így második körben visszamennek és részletesebben megvizsgálják az adott területet. Ha érdekes leletet találtak, akkor a terület behatárolása, rögzítése történik, a leletek leírása van soron.

A régész búvárok csak engedélyek birtokában hozhatnak fel bármilyen leletet a tenger aljáról, az engedélyek megérkezéséig azonban mindent dokumentálnak. Egy kis táblát helyeznek a lelet mellé, így készül el a fotó, azután megállapítják a tárgy pontos koordinátáit. Minden jellemzőjét rögzítik a tárgynak, hogy ép, hogy törött, ki mikor találta stb. Ezek az adatok kerülnek a leletlapra. Ha a hajó vételi távolságban van, a parthoz közel, akkor az adatokat digitálisan rögzítik, ha viszont távolabb, akkor papírra írják fel, ezeket majd a parton a dokumentációs munkatárs rögzíti számítógépen.

Mélytengeri roncskutatás informatikával

A közhasznú egyesületnél rengeteg információ, látványos kép keletkezett, a meglévő weboldaluk, informatikai eszközparkjuk arra nem volt képes, hogy mindezt feldolgozza és kezelje. Az egyesület Sharepoint alapokra helyezte át portálját, a technológia rendkívül alkalmas a világ földrajzilag távol eső pontjain keletkező adatok összegyűjtésére és megosztására. Igazából az emberek nem tudják elképzelni, mire is tudják használni az informatika eszközeit a tenger kutatással foglalkozók, ám másodszori nekifutásra nyilvánvaló felhasználási területeket lehet felfedezni. Az informatikai eszközök használatával a kutatás egyszerűbb és hatékonyabb, sokkal érdekesebb perspektívák nyílnak meg az egyesület munkatársai és a nagyközönség előtt. Az akadálymentes verzióval lehetővé válik, hogy a látássérült emberek is részesüljenek a tenger alatti régészeti kutatás élményéből.

Multimédiás világ

Az új informatikai rendszer az expedíció tagjai számára és a nagyközönség részére is számos előnyt biztosít - kezdi ezek felsorolását Farkas Viktor.

Egy-egy kutatás során rengeteg fotó és videofelvétel készül. A portálon keresztül a fotókat, videókat a csapat többi tagjával megoszthatják, illetve szélesebb körben a kívülálló érdeklődők számára is elérhetővé tehetik. A fényképek, videók ennek megfelelően belső használatra vagy külső megosztásra készülnek. A videókat nagy felbontásban a Microsoft Silverlight technológiájával teszik elérhetővé, a fotókat a Photosynth technológia hozza közelebb az emberekhez.

A Photosynth technológia az egy tárgyról készült összes fénykép alapján dolgozik, egy háromdimenziós képet rak össze, összemosva a képeket, kiiktatva az ismétlődő információkat. A tárgyakat tehát a maguk teljes valóságában lehet megtekinteni, igencsak részletgazdagon. Ha valaki egy tárgy adott részletére kíváncsi - például a vízalatti borosüveg címkéjére - akkor egy kattintással ráközelíthet a tárgyra és megnézheti az adott részletet.

Háromdimenziós kutatás távolról

Minden kutatás során részletes adatokat rögzítenek tenger fenéken található összes tárgyról. Régen ezek a leletlapok papír alapúak voltak, azokat lelkiismeretesen kitöltve, összefűzve letétbe helyezték egy levéltárban, ahol esetleg egy, a témával megszállottan foglalkozó kutató porolta le évek múlva. Az adatok úgy elsüllyednek a levéltárban, mintha csak a tenger fenekén maradtak volna. A Sharepoint portál technológia segítségével rögzített leletlapokat újra fel tudják dolgozni, vissza lehet őket forgatni a tudomány számára úgy, hogy nem kell levéltárakban lapozva, kutatni. A leletlapok és az informatikai eszközök segítségével a kutatási terület 3D-ben megjeleníthető, így a régészek, történészek könnyen ki tudják dolgozni az adott terület feltárási struktúráját, vagyis azt, hogy honnan indulva, milyen technológiát használva, és a lehető legkisebb kárt okozva hogyan kell feltárni az adott területet. Az összképet a számítógépes programok pillanatok alatt összerakják, így például időben is meg lehet nézni, hogyan is haladtak az adott terület feltárásával. A régész általában a partról követi a felfedező munkálatokat, vagy a hajón dolgozik, de az új technológia segítségével nem kell a helyszínre utaznia, Budapestről is követheti az eseményeket.

Életet mentő adatok

A búvárok merülésének adatait is a portál segítségével tudják nyilvántartani. A professzionális búvárok esetében minden merülésről papíron kötelező merülési naplót vezetni. Ha ezeket az adatokat digitálisan is rögzítik, akkor a számítógép minden eltérés esetén időben riasztást tud adni. Például ha azonos időtartamú merülésnél megnőtt a levegő fogyasztása, akkor a búvárnak egészségügyi gondja lehet. Ezt a program előre jelzi, szól, hogy a búvárnak orvosi vizsgálatra van szükséges, mielőtt még a baleset bekövetkezne. Balesetkor, a kórházban a búvár partnere lekérdezheti a merülési naplóból az egészségügyi adatokat, így az orvosok informáltan tudnak döntéseket hozni.

Kalózvédelem

A szerver Budapesten található, egy védett helyen, a távoli gépeken semmilyen információt nem tárolnak. Így ha bármi történik a hajóval, elsüllyed vagy kalózok támadják meg, az adatok biztonságban vannak, a feltárást semmilyen mértékben nem kockáztatja egy hasonló baleset.

Az összes adat felviteléért a dokumentációs munkatárs a felelős. A rendszerben a kutatási, egészségügyi adatok mellett, a támogatók számára fontos pénzügyi, elszámolási információk, az ezekkel kapcsolatos dokumentumok is megtalálhatók. Minden információhoz jogosultsági szinteket csatolnak, ezekhez nyilván csak a megfelelő személyek juthatnak hozzá.

Webmúzeum

A már említett, megvalósult elképzelések mellett a Microsoft Korlátlan Lehetőségek programja és az Octopus Egyesület egy webmúzeum létrehozását tervezi. Ebben a múzeumban a feltárt hajók, a víz alatti világ, a tárgyak mind-mind közel kerülnének a látogatókhoz, akik mindig a saját, egyéni ritmusukban és érdeklődésüknek megfelelően járnák be ezt a virtuális múzeumot. A már említett előnyök mellett - nem kell költségesen kiemelni, bürokratikus akadályokkal nem kell szembesülni - az is fontos szempont, hogy nagyon sok érdeklődőhöz eljut, az akadálymentes verziónak köszönhetően a látássérültekhez is.

Mélytengeri Régészeti Kutatás Octopus Csoport


A Microsoftról:

A Microsoft a személyi számítógépekre írt szoftverek legnagyobb gyártója a világon. Széles termékválasztéka az operációs rendszerektől és alkalmazásoktól kezdve az összetett hálózati szoftverekig, üzleti szoftverekig és internetes technológiákig terjed. A céget William H. Gates és Paul G. Allen alapította 1975-ben. Mára a világ több mint 90 országában van jelen, dolgozóinak száma pedig meghaladja a 80 000 főt.

A Microsoft Magyarország 1993-ban alakult, mindössze 2 fővel. Dolgozóinak létszáma jelenleg megközelíti a 200 főt. A Microsoft Magyarország 2003-ban, 2006-ban és 2008-ban elnyerte a „Legjobb Munkahely” címet, 2010-ben pedig az MNKSZ pályázatán a “Legjobb Női Munkahely 2009” címet érdemelte ki. A magyar leányvállalat ügyvezetői igazgatói posztját 2011. október 24-től Papp István tölti be.

Bővebb információ a www.microsoft.hu weboldalon található.


További információ a sajtó részére:

Csóti Janka, PR Manager
E-mail: sajto@microsoft.com
Phone: +36 (1) 437-2800
Fax: +36 (1) 437-2899
Address: 1031 Budapest, Graphisoft park 3.

#########

A Microsoft a Microsoft Corp. Egyesült Államokban és/vagy más országokban bejegyzett védjegye. A fentiekben említett vállalatok és termékek neve lehet a tulajdonosuk védjegye.