Restart

2008. május 22.

Steve Ballmer nem adta fel, hogy a Yahoo! felvásárlásával hozza be a Microsoft lemaradását az internetes hirdetési piacon a Google-lal szemben. Budapesti látogatása alkalmával lapunknak adott interjújában Ballmer beszél Bill Gateshez fűződő viszonyáról, a jövő számítógépéről, az afrikai porról, valamint az iPodjelenségről is.

- Bill Gates néhány héten belül visszavonul, és átadja az Ön kezébe aMicrosoft teljes irányítását. Mi lesz ebben a legnehezebb?

- Személy szerint nem a döntéshozatalban, vagy a stratégia kialakításában fog leginkább hiányozni, hiszen azóta, hogy két éve bejelentette a visszavonulását, gyakorlatilag nélküle megy a cég. Ugyanakkor28 éve kollégák vagyunk és barátok, így hiányozni fog, amikor reggelente nem jön be dolgozni.

- Úgy tartják, kettejük közül Gates az, aki a vízió megfogalmazásában volt erős, míg Ön a végrehajtásban. Mi az Ön víziója a Bill Gates utáni korszakra?

- Egy akkora méretű cégnél, mint a miénk, a vízió nem egy ember fejéből pattan ki, és korábban sem egy ember találta ki. Bill azonban annyira híres, hogy még ha mástól jött is a vízió, az emberek vele azonosították. A vállalat vezetésében 15-20 nagyszerű technológiai szakember ül, akiknek az ötletei továbbra is előreviszik majd a céget.

- De Ön lesz a Microsoft arca...

- Én a vezérigazgató vagyok, ez igaz. Senki sem lesz annyira meghatározó arc, mint Bill Gates. Ő volt az alapító, aki a világ leggazdagabb embere lett, a cég pedig a világ egyik legismertebb vállalatává vált. Bill ráadásul technológiai szakember, és az emberek mindig tőlük szeretik hallani a víziókat. En sosem leszek olyan híres, mint ő, de ez teljesen rendjén van.

- Gates víziója a kezdetekben az volt, hogy legyen minden íróasztalon személyi számítógép. Mégis, mi az Ön elképzelése?

- A következő tíz év más lesz, mint az előző évtized. Lehetne azt mondani, hogy egy csapásirány lesz, és ehhez találhatnánk valami marketing szempontból jól hangzó kifejezést, viszont avatóság ezzel szemben az, hogy legalább öt-hat nagy terület változik. Az üzleti életszempontjából például a fő kérdés, miként kerüljön az információ egy kattintásnyi közelségbe az üzletemberekhez, akik aztán elemezhetik, felhasználhatják azt, és döntéseket hozhatnak. Az egyéni felhasználóknál az a kihívás, miként juthatnak majd hozzá bárhol és bármikor a világ minden információjához. Például látom, Önök is tollal jegyzetelnek...

- Igen, kissé elavultak vagyunk.

- Nos, amint a technológia lehetővé teszi, nem leszünk azok. A mai számítógépek például nem ismerik fel a szándékainkat, gyakorlatilag utasításokat adunk egérrel. Használhatnánk erre a hangunkat, például azt mondhatnám a gépnek: "Készítsd elő a magyarországi utamat!" Tudná, kivel találkozom majd, kivágásokat készíthetne a lapjuk internetes oldaláról, elküldené a laptopomra, lefordítaná angolra; minderre persze csak akkor lenne képes, ha értené a szándékaimat. Emellett a jövőben változik a felhasználói felület, új üzleti és egyéni alkalmazások lesznek, a számítógép és a tévé hordozhatóvá válik, a szoftverek mellé pedig szolgáltatást értékesíthetünk.

- A Microsoft jövőképéhez eddig hozzá tartozott a Yahoo! felvásárlása, amit az internetes hirdetési piac miatt tartottak fontosnak Mit tesznek most hogy ez egyelőre kudarcba fulladt?

-A kezdetektől fogva azt mondtuk: a Yahoo! felvásárlása akkor jó ötlet, hajó áron sikerül megvennünk. Az ár kérdésében fegyelmezettnek kell lenni, különben kétségbeesettnek tűnhet az ember. Mi fegyelmezettek vagyunk. Van stratégiánk, ahhoz tartjuk magunkat. Azt hittük, hogy ez utóbbi megvalósítását sikerül felgyorsítani a Yahoo! megvételével. Nem sikerült, így most más megoldásokról tárgyalunk a Yahoo!-val.

- Ebbe beletartozik egy esetleges ellenséges felvásárlási ajánlattétel is, hiszen a Yahoo! több részvényese is támogaja a Microsoft ajánlatát?

- Jelenleg nem beszélünk a cég egészének felvásárlásáról, hanem más megoldásokat keresünk. De fenntartjuk annak a lehetőségét, hogy ajánlatot tegyünk a Yahoo! egészére, vagy tárgyaljun k az olyan szakadár részvényeseikkel, mint például Carl Icahn.

- Az online piac azonban gyorsan változik. Van "B" tervük arra az esetre, ha a fő üzleti szegmensük nem nő olyan gyorson a következő 5-10 évben, és csökken a piaci részesedésük például az internetes szoftverek támasztotta verseny miatt?

- Nem fog csökkeni. Itt nem csak egy üzleti szegmens van: más lesz az online hatása a Windows, és más az Office fejlődésére, és ez különbözik attól, mi történik az internetes kereséssel, hirdetéssel vagy a médiával. Az emberek szeretnek úgy tenni, mintha mindezek ugyanannak a nagy egésznek a részei lennének. Ez nem így van. Tényleg azt gondolják, hogy például a magyar kormány által használt szoftvert hirdetések finanszírozzák majd? Nem, többféle fejlődési modell lesz, és ezért mi többféle szegmensbe fektetünk pénzt.

- A News Corp. 2005 júliusában megvette a MySpace-t, a Google 2006. októberében a YouTube-ot, 2007. áprilisában a DoubleClicket. Nem ébredtek későn, hogy internetes hirdetési piacokat vegyenek?

- Bármit meg lehet venni, de ettől ezek még nem lesznek értékesek. A MySpace nagyszerű oldal, kíváncsi vagyok, hogy a News Corp. értékessé teszi-e pénzügyileg is. Örülök, hogy megvették, és nem bánom, hogy nem mi tettük. A YouTube érdekes és fiatal oldal, de nem világos, hogy mit ér, szóval ezt sem bánom. A DoubleClicket akartuk, ez nem kérdés, de a tulajdonosaik inkább a Google-nak adták. Helyette az a Quantive-et vettük meg, ami még jobb is, mert ők is Seattle-ben vannak.

- Mégis, nem fedezte fel a Microsoft túl későn az internetes hirdetésben rejlő lehetőségeket, hogy most csak nagy nehézségek árán legyen képes megkapaszkodni?

- Nem, mi már a Google előtt ott voltunk - egy időben a Yahoo!val - ,1995-ben. Ám egyikünk sem találta meg az internetes keresésben rejlő, "titkos üzleti formulát", kivéve a Google-t, és ezért elismerés illeti őket. Ez ma a legnagyobb internetes hirdetési vállalkozás a világon. Ha azt kérdezi, szeretném-e a Google keresőt, a válaszom az, hogy persze. A helyzetünk azért nem olyan rossz: a Yahoo! és az MSN a második és a harmadik. Miénk a két legjobb, nem kereső alapú üzletág egyike, most azon dolgozunk, hogy a legjobb kereső szolgáltatás is a miénk legyen.

- Azért ez nem ment gyorsan.

- Ezt miért mondják? Mi és a Yahoo! ott voltunk a kezdetektől...

- A Google 2000-ben már nagy volt, mégis, Önök 2004-ig nem fejlesztették a keresőjüket.

- Nem voltak nagyok 2000-ben! Alig léteztek! Valójában 2003-ban kezdtek naggyá válni, és a robbanásszerű növekedés az elmúlt öt évben történt. Azt elismerem, hogy a Google találta meg elsőként az internetes keresésre épülő üzleti modellt, de nem ők csinálták az első jó keresőt. A többieknek – nekünk - nehéz őket utolérni. Nem azért, mert annyival jobb a technológiájuk, hanem, mert a technológiai és üzleti mixük olyan jól működik.

- A Google-hoz hasonlóan vannak más, szintén ikonná véltcégek, termékek, mint például az Apple iPodja. Ön azt mondja, hogy a Microsoft termékei jobbak, vagy jobbak lesznek, ami lehet, hogy igaz. Viszont miért csak követik a trendeket, és miért nem meghatározzák azokat?

- Sok trendet határozunk meg, nem mindegyiket. Az álmom, célom és reményem, hogy mi határozzuk meg az összes trendet, de ez valószínűleg irreális elképzelés. Az interaktív televíziózásban például mi határozzuk meg a trendet. Nem kérdéses, hogy ez az online játékok és az interaktív szórakozás terén is így van: nem a Sony, nem a Nintendo határozza meg a trendet, hanem az Xbox Live szolgáltatása. Az okostelefonoknál lehet, hogy nem mi vagyunk a piacvezetők, de higgyék el, hogy mi mára Blackberry és az Apple előtt ott voltunk. Ma csak a Nokia ad el nálunk több okostelefon-szoftvert. Kétségtelen, hogy a hordozható szórakoztató eszközök terén az Apple határozta meg a trendet. Az internetes keresés üzleti modelljében pedig a Google tette ezt.

- Sőt, ezek a cégek nem csak trendet határoztak meg. A fiatalok az Önök jövőbeli potenciális ügyfelei - Google-on keresnek, iPodot és MacBook Airt vesznek, mert azt gondolják, hogy ezek "cool" és trendi termékek és szolgáltatások. A Microsoftot viszont gyakran csak egy nagy, nehézkes böhömnek látják.

- Ugyan már! A fiatalok nem gondolják, hogy a MacBook Air "cool". Egyetlen fiatalt sem ismerek, aki egy MacBook Airnek akár a közelébe szeretne kerülni. Az egy borzalmas számítógép egy kölyöknek. Minden gyerek DVD-lejátszós számítógépet akar, nincs olyan közülük, aki MacBook Airt akarna. Ne mondják már! Nem az állításuk lényegével vitatkozom, de legyenek realisták! Sokkal több fiatalnak van PC-je, mint iPodja. Az iPod évente 50 milliós piac, míg mi 300 millió számítógépet adunk el. Nem vitatom az Apple-nek járó elismerést, de ezt adjuk meg a Microsoftnak is. Ironikus, hogy mi az egyéni fogyasztókkal ápolt szoros viszonyból lettünk naggyá, de az elmúlt évtizedben elsősorban a nagyvállalatokkal építettünk ki szoros kapcsolatot. Eközben a legkeményebb versenytársaink pedig éppen az egyéni fogyasztókért küzdenek. Az Apple és a Google kétségtelenül jól versenyeznek, de mi is jó játékosok vagyunk.

- A Microsoft egyre nagyobb játékos próbál lenni Afrikában és az ázsiai fejlődő országokban, együtt működik kormányokkal, civilszervezetekkel. Ezzel a nemzetközi fejlesztési tevékenységgel a kiaknázatlan piacokat célozzák meg?

-A legjobb helyzet az, amikor a munkánk egyszerre jó a részvényeseinknek és a világnak is. Amikor az emberek azt kérdezik, mivel járul a Microsoft leginkább a világ fejlődéséhez azt szoktam mondani: a legnagyobb, amit tettünk, hogy segítettünk feltalálni a személyi számítógépet. Szerintem ez jó volt a gazdag és a szegény országoknak, a gazdag és a szegény embereknek egyaránt. Amikor Afrikában voltam, az embereket nem a laptop ára aggasztotta, hanem, hogy nincs áram, nincs internet-hozzátérés, de nagy a por. Ezt pedig nem szeretik a laptopok. Nem azt mondom, hogy az ár nem fontos, de még rengeteg fejlesztés kell ahhoz, hogy az információs technológiát eljuttassuk a Föld legszegényebb hárommilliárd emberéhez. Ez egyszerre fontos lehetőség, és felelősség is.

- Ez a személyes meggyőződése?

- Igen, magánemberként és vezérigazgatóként is ezt gondolom. Van egy barátom, akivel együtt jártunk a Stanford Business Schoolba, mindketten félbeszakítottuk a tanulmányainkat. Én a Microsofthoz szerződtem, ő pedig hazament Indiába, a családi textilgyárba. Ma az ő cégének piaci kapitalizációja teszi ki az indiai tőzsde értékének közel a felét, övék az ország energiaipara, kiskereskedelme és távközlési ipara. Az emberek azt kérdezik tőle: pénzt akar csinálni, vagy segíteni az embereken? Azt szokta válaszolni: mindkettőt. "Boltokat nyitok a falvakban, ahol a gazdák eladhatják a terményeiket. Egyszerre keresnek pénzt velem, és költenek pénzt nálam." Szerintem a világ így fejlődik és bizonyos szempontból ezt tesszük a Microsoftnál is: lehetőségeket teremtünk. " Az Apple és a Google jól versenyeznek, de mi is jó játékosok vagyunk.

TOJÁS ÉS TITAN

Te és a céged 45 milliárdot raboltatok el magyar emberektől! Add vissza a pénzünket. Most azonnal! - kiáltozta a hallgatóságból egy fiatalember hétfő délután, amikor Steve Ballmer épphogy elkezdte előadását a Budapesti Corvinus Egyetem nagyelőadójában, s váratlanul tojással dobálta meg a Microsoft vezérigazgatóját. Három "kísérlete" közül egy sem talált: Steve Ballmer a pulpitus mögé bújt, így mindegyik lövedék a kivetítőn fröccsent szét. Performance terve egyébként nyilvános volt: a "merénylő" a Hungarian Unix Portalon (hup.hu) már rég közzé tette, mire készül. A tojásdobáló azonban nem csupán Ballmert nem találta el, a megnevezett összeg is téves: abban a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által indított perben, amelynek első tárgyalását - a bíró betegsége miatt - éppen e hét hétfőről halasztották az utolsó pillanatban július 7-ére, 25 milliárd forint a tét. Ennyiről szól ugyanis az a kormányzati szoftverbeszerzési tender, amelynek kiírásába a GVH szerint jogszerűtlenül belekerült a Microsoft neve is. Steve Ballmer Magyarország mellett Ukrajnát, Csehországot, Szlovákiát és Oroszországot érintő egyhetes körútja első állomása ként érkezett Budapestre. Programja során tárgyalt Gyurcsány Ferenc kormányfővel, illetve az Országgyűlés informatikai és távközlési albizottsága ülésén aláírta a Microsoft által kezdeményezett TITAN (Tréning-keretprogram az Információs Társadalom Alkalmazkodóképességének Növelésére) elnevezésű projektről szóló szándéknyilatkozatot. A 2012-ig szóló projekt célja infokommunikációs szakemberek képzése - elsősorban a kis- és közepes vállalkozások számára -, s a program a Microsoft pénzbeli és szoftver-hozzájárulása mellett akár 250 millió eurónyi uniós támogatásban is részesülhet!

STEVE BALLMER

Kollégiumi start - A ma 52 éves Microsoft-vezér Michigan államban született egy tősgyökeres amerikai édesanya és egy svájci bevándorló édesapa gyermekeként - utóbbinak köszönhető lauseni díszpolgársága, amellyel apja szülővárosa tavalyelőtt lepte meg. Bill Gatesszel kollégiumi társak voltak a Harvard Universityn, mely egyetemet - későbbi főnökével szemben - Ballmer el is végezte, méghozzá matematikus és közgazdász diplomával. Jelenlegi felesége, Connie Snyder korábban a Microsoft pr-osa volt.

Microsoft-karrier - Ballmer volt 1980-ban az első üzleti menedzser, akit az 1975-ben alapított Microsoft felvett a céghez. Az egykori harvardi évfolyamtársa által felkínált állás kedvéért a Stanford Universityn folytatott MBA-tanulmányait hagyta félbe. Húszévi hűséges szolgálat után, 2000-ben már őt nevezték ki a társaság vezérigazgatójának, Bill Gates ez év július elsejére időzített visszavonulását követően pedig legfőbb vezetőként irányítja majd a szoftveróriást.

Anti-cool” stílus - Szemben Steve Jobs Apple-vezér kiszámított szofisztikáltságával és "coolságával", vagy a Google-t vezető Larry Page-ről és Sergey Brinről kialakult trendi, tornacipős, biciklizős képpel, Ballmer nem szégyelli kissé nyers, lehengerlő stílusát, ami a ma mára eltűnőben lévő klasszikus amerikai self-made man imázst és a hajdan volt multinacionális korporációk világát idézi. A róla készült egyik legismertebb videón - amely a YouTube-on látható Ballmer átizzadt ingben, szinte önkívületi állapotban ugrál, rohangál és kiabál a színpadon egy céges rendezvényen.

Felemás teljesítmény - A Time magazinban egyik riválisa így jellemezte: "Sok vezető ugrál és kiabál, mint egy őrült, de kevesen tudnak olyan eredményeket felmutatni, mint Steve". Mai szemmel nézve ez a kijelentés már nem feltétlenül dicséret: amikor 2000-ben vezérigazgató lett, egy Microsoft-részvény közel 54 dollárt ért, ma viszont már nem egészen 30 dollárt.

Vagyon - A Forbes magazin 2008-as listáján 15 milliárd dollárral a világ 43. leggazdagabb embereként szerepel, s a dollármilliárdosok között ő a második, aki a vagyonát kizárólag alkalmazotti részvényopciókkal kereste. Három évvel az után, hogy vezérigazgató lett, megszüntette ezt a céges juttatási formát.

A versenytársakról - "A gyerekeim agyát is átmostam - nem használunk Google-t, nem használunk iPodot."

HALASKA GÁBOR-IZSÁK DÁNIEL

A lap tetejére