Elkél az e-készség

Magyarországnak a jövőben az elsődleges célpontok között kell kezelnie az állami, a vállalati és a civil szféra digitális felkészültségének fejlesztését.

2010. január 26.

A digitális felkészültség a foglalkoztatásbővítés, a versenyképesség-növelés, illetve a növekedési képesség mozgatórugója. A téma gazdaságunk élénkítésében és versenyképességünk növelésében betöltött kulcsfontosságú szerepére az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (ÍVSZ) és a Mefit Alapítvány 2010 januárja és márciusa között egy országos méretű rendezvénysorozattal hívja fel a hazai szakmai közvélemény figyelmét.

Európai méretű kampány

A rendezvénysorozat szerves része az Európai Bizottság Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatósága által indított európai méretű kampányának, amely az Unió tagállamaiban zajlik a nemzeti partnerek együttműködésével. A kampány célközönsége a döntéshozók, a kis- és középvállalkozások, a diákok, valamint informatikai szakemberek köre, csúcspontja az e-készségek európai hete lesz 2010. március 1. és 5. között.

A szervezők kiemelt fontosságúnak tartják az e-készségek tömeges fejlesztésének megjelenítését Magyarország és az EU hosszú távú, a lisszaboni célokat megvalósítani hivatott és a szakterületi határokon átnyúló fejlesztési stratégiájában. Hasonlóképp fontos azonban a stratégiai célkitűzések mellett a konkrét programok mielőbbi megvalósítása, amelyben minden érintett szektor összeadja erőforrásait a közös siker érdekében.

Január 21-én a magyarországi ict-szektor krémje felsővezetőkkel és politikusokkal karöltve egy nagyszabású szakmai fórumon hívta fel a figyelmet a magyar tudás jelenlegi helyzetképére a 21. századi gazdaságban. A döntéshozói fórum keretében olyan előadók adtak hangot elképzelésüknek, mint - és a teljesség igénye nélkül - Herczog Edit európai parlamenti képviselő, Nyitrai Zsolt országgyűlési képviselő, Drajkó László, a Microsoft Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója és a Mefit Alapítvány főigazgatójaként Tilesch György.

Haladéktalan lépésekkel

Élethosszig tartó tanulás
Élethosszig tartó tanulás
Mondandójuk tulajdonképpen közös és egyértelmű volt: a hazai gazdaság és az ehhez szorosan kapcsolódó tudáspiac versenyképességének megőrzése érdekében haladéktalanul lépéseket kell tennünk, különben nemcsak az Európai Unióhoz, de a szomszédos országokhoz képest is komoly lemaradásba kerülünk.

A problémát a legjobban talán a Microsoft megbízásából készített IDC-tanulmány kutatási eredményei érzékeltetik a legjobban. A vizsgálat az ict-készségek - más néven: az e-készségek - fontosságát vette górcső alá az Európai Unióban; azt vizsgálja, miért lesz szükség a munkavállalók következő generációjának ict-készségekre a munkaerő-piaci boldoguláshoz.

A kutatás rávilágított, hogy Magyarországon öt éven belül - szektortól függetlenül - az állások 90 százalékának betöltéséhez szükség lesz e-készségekre, ami minden aktív és leendő munkavállaló számára kritikus fontosságúvá teszi e készségek elsajátítását és a kapcsolódó oktatást. A kutatás kitért arra, hogy az ict-készségeket nem igénylő állások száma már jelenleg is alacsony, és várhatóan tovább csökken.

A tanulmányból fény derült arra is, hogy a vizsgált 13 uniós ország között elég kicsi az eltérés az ict-készségek iránti keresletet tekintve. Az országok közötti összehasonlítás szerint Közép-Kelet-Európában ma még nagyobb a semmiféle e-készséget nem igénylő állások aránya, mint Nyugat-Európában.

Viszont mindkét európai régióra egyaránt érvényes a tanulmánynak az az intelme, hogy a jelenleg is aktív munkavállalók szempontjából különösen jelentős felnőttképzést és az élethosszig tartó tanulás intézményét a kormányzatnak is támogatnia kell. Hasonlóan fontos és univerzális megállapítás az, hogy az oktatási-képzési szektornak, a vállalatoknak és a kormányzatnak együtt kell működniük, hogy olyan oktatási és készségfejlesztő programokat hozzanak létre, amelyek a piaci igényeknek megfelelő irányba fejlesztik a munkavállalókat.

Szándék az öszefogásra

A január 21-én megtartott szakmai tanácskozáson a felsővezetői és politikai szférából megismert felszólalók világosan kifejtették álláspontjukat: a fentiek érdekében hajlandóak közösen összefogni, s a magyar gazdaságot és tudásipart a kívánt eredmények elérése végett előremozdítani. Nagyon sok múlik azonban a civil szférán a hazai célkitűzések megvalósítását illetően. A döntéshozók ugyanis csak azt tudják megmondani, hogy melyik a helyes irány, viszont az úton az állampolgároknak kell végigmenniük.

Miski Gábor

A lap tetejére