A Windows 7 és Office 2010 bevezetése

Korszerű munkakörnyezet = hatékony felhasználók

Egy Windows vagy Office verzió megjelenése mindig komoly gondolkodás elé állít bennünket. Végig kell gondolnunk, hogy érdemes-e áttérni rá; milyen előnyöket biztosít; az átállás mekkora feladatot jelent majd IT és a felhasználók számára; milyen hosszú időtáv alatt cseréljük le a teljes gépparkunkat és annak szoftvereit, valamint hogy mindez mennyibe is fog kerülni, és az mennyi időn belül térül meg.

Sokakban felmerül az a kérdés is, hogy van-e mód a migrációs időszak alatt (vagy előtt) a rendszer más elemeinek modernizálására, racionalizálására, hogy az elkészült rendszert, vagy akár egy átmeneti, heterogén állapotot is hatékonyan lehessen felügyelni, és az IT képes legyen az újonnan felmerülő üzleti igényeket rugalmasan és gyorsan kiszolgálni.

Van lehetőségem fokozatosan átállni az új verziókra?

Nagyon kevés vállalkozás szánja rá magát arra, hogy a teljes felhasználói gépparkját egyszerre cserélje le – sokkal gyakoribb, hogy a gépeket folyamatosan, a felhasználói igények és a gépek elöregedésének figyelembe vételével cserélik le. A kis- és középvállalatoknál átlagosan a teljes géppark ötévente cserélődik, ami azt is jelenti, hogy évente a PC-k és laptopok átlagosan 20 százaléka kerül leváltásra.

Az új számítógépeket már értelemszerűen érdemes Windows 7-tel megvásárolni, de mi történik az első évben a gépek maradék 80%-ával? A Microsoft technológiáinak használatával ma már könnyen megvalósítható a heterogén, két operációs rendszert párhuzamosan használó környezetek felügyelete, és van mód a felhasználók és számítógépek fokozatos és transzparens migrációjára a régiből az új szoftverekre, ha megfelelően előkészítjük a rendszer szerverhátterét.

A modern alkalmazásvirtualizáció és Remote Desktop Services megoldások alkalmazásával a vállalati alkalmazások, köztük az Office verziók közötti fokozatos és problémamentes migráció is megvalósítható. Néhány kattintással megadhatjuk, hogy melyik felhasználó melyik Office alkalmazásverziókat használhassa, és ezek automatikusan el is juthatnak hozzá. Még arra is lehetőség nyílik a mai eszközökkel, hogy a felhasználó akár két eltérő verziójú Office csomagot használjon párhuzamosan – így van idő megbarátkozni az új rendszerrel. Mindemellett lehetőség adódik az esetleges kompatibilitási problémák előfordulása esetén a korábbi verzióval folytatni a napi munkát, amíg az informatikai szakértők elhárítják a felmerült problémát, vagy megfelelően kiképezik a felhasználókat az új Office változat használatára.

Hogyan kezdjek hozzá a migrációhoz?

Az első lépés mindenképpen az alapos tervezés legyen: ebben ezzel a kiadványunkkal szeretnénk minden lehetséges segítséget megadni. Fontos a tájékozódás a tervezés előtt, hiszen a ma elérhető Windows, Office, felügyeleti és szervertechnológiák felhasználásával olyan rendszert építhetünk, ami képes rugalmasan kiszolgálni a fokozatos migrációt és az időközben megváltozó üzleti igényeket is.

Tervezés során első lépésként ajánlott a felhasználók, az alkalmazások, az adatok és az IT eszközök jelenlegi állapotának, valamint a felhasználói és üzleti igények felmérését elvégezni. Ezután érdemes a legtöbb energiát a szerverre központosítható adatokra, dokumentumokra, felhasználói profilokra és a központi automatizált telepítés és felügyelet folyamataira fordítani.

Ha Ön ezt az utat választja, a felhasználói számítógépek telepítése, cseréje és karbantartása már nem is fog komoly feladatot jelenteni sem az informatikai részleg, sem a felhasználók számára, az a napi rutin részévé válik.

Azáltal, hogy pillanatok alatt képes lesz a felhasználók számítógépét, operációs rendszerét és alkalmazásait kicserélni, nem csak a migrációt könnyíti meg, hanem az elveszett, ellopott, vagy tönkrement gépek cseréje és üzembe helyezése (minden korábbi adat és beállítás automatikus visszaállításával) is rendkívül rövid idő alatt válik lehetségessé.

Vékony vagy vastagklienst válasszak? És ha nem válik be?

A ma elérhető Microsoft megoldások bevezetésének további előnye, hogy segítségükkel könnyen lehet olyan komolyabb döntéseket meghozni, amik más informatikai rendszerek esetében óriási munka és pénzráfordítással, ezáltal nagy kockázattal járnak.

A felhasználói profilok és dokumentumok központosított kezelésével bármely felhasználó be tud jelentkezni bármelyik számítógépen – akár Windows XP, Windows Vista, vagy Windows 7 operációs rendszeren, akár vastag-, akár vékonykliensen, az irodából vagy távolról is.

Ez pedig azt jelenti, hogy a vezetőség üzleti szempontok szerint bármikor eldöntheti, hogy mely felhasználók mely környezetet vehessék igénybe, mikor kapjanak új számítógépet, az laptop, PC, vagy vékonykliens legyen, a munkatárs pedig az irodából, vagy otthonról dolgozzon.

Az IT ezeket a változtatásokat minimális munkával, észrevétlenül tudja megvalósítani: minden esetben az optimális munkakörnyezetet biztosítva valamennyi felhasználó számára.

A 10 legfontosabb Windows 7 előny

  1. Üzleti hatékonyság
    Számos beépített eszköz biztosítja a kényelmes, gyors és biztonságos munkavégzést, melyeknek köszönhetően a felhasználói élmény és a hatékonyság egyaránt nő. Az IDC elemzése alapján a Windows 7 bevezetését követő fél-egy éven belül a beruházás megtérül, mivel a felhasználói támogatás költsége átlagosan 65%-kal, míg a PC/OS támogatás költsége átlagosan 55%-kal csökken.
  2. Adatvédelem
    A statisztikák azt mutatják, hogy a felhasználók éves szinten átlagosan a laptopok 10%-át, míg az USB-s eszközök 70%-át veszítik el. Ilyenkor nem csupán az eszköz jelenti a veszteséget, a rajtuk tárolt adatok rossz kezekbe kerülése lényegesen nagyobb károkat okozhat. A Windows 7 segítségével a számítógép lemezére, illetve a hordozható adattárolókra mentett adatok titkosítása központilag is kikényszeríthető.
  3. Hozzáférés bárhonnan
    A Forrester beszámolója alapján a felhasználói segítségkérések 10 százaléka a VPN kapcsolódási problémákra vonatkozik. A Windows 7-tel debütáló DirectAccess technológia a felhasználó számára transzparens és automatikus módon építi fel a publikus közegen keresztüli, titkosított és közvetlen kapcsolatot a vállalati infrastruktúrával.
  4. Felügyeleti eszközök
    A Windows 7 és az Office 2010 alkalmazások bevezetését és felügyelhetőségét támogató eszközpalettán többek között megtalálható a Microsoft Desktop Optimalization Pack (MDOP) alkalmazáscsomag is. Az MDOP az alkalmazásvirtualizáció, a központi hibakezelés, a hibadiagnosztizálás és -javítás, az erőforrás-leltározás és a házirendkezelés területein nyújt hathatós segítséget.

    Az MDOP tartalma:

    • Application Virtualization (App-V)
    • Microsoft Enterprise Desktop Virtualization (MED-V)
    • System Center Desktop Error Monitoring (DEM)
    • Diagnostics and Recovery Toolset (DaRT)
    • Asset Inventory Service (AIS)
    • Advanced Group Policy Management (AGPM)
  5. Virtualizáció
    Az alkalmazás- (App-V, MED-V), illetve a munkakörnyezet-virtualizációs (RDS, VDI) megoldások külön-külön, de akár kombinált használatukkal is felgyorsítják és leegyszerűsítik a megfelelő munkakörnyezet kialakítását. Ezen technológiáknak köszönhetően a korábban 1 hónapig tartó alkalmazásbevezetés időtartama lecsökkenhet akár 1 napra, egyúttal megszűnnek az alkalmazáskompatibilitási problémák.
  6. Verziókövetés
    Amennyiben egy szervezet egységes Windows és Office környezetet használ, úgy a tesztelésekre szánt idő és erőforrások jelentős része megtakarítható (ez az IDC tanulmánya szerint 30-35%). Ehhez azonban az operációs rendszer és irodai alkalmazáscsomag tekintetében egyaránt fontos, hogy azok megbízható rendszerkomponensekként működjenek. Sok esetben az új biztonsági és funkcionális fejlesztések csak a legújabb szoftververzióban jelennek meg, így célszerű a termékek naprakészen tartása. Mind a Windows 7, mind az Office 2010 tekintetében elérhető a verziókövetést is tartalmazó licenckonstrukció.
  7. Támogatás
    A Microsoft az elérő igényeknek megfelelően több, egymástól függetlenül is igénybe vehető támogatási formát dolgozott ki, melyek segítik a Windows 7 és az Office 2010 bevezetését, pl.: tervezés, alkalmazáskompatibilitás-analízis és megoldásfejlesztés, lemezképkészítés és -testreszabás. A mennyiségi licenccel rendelkező ügyfelek a Software Assurance keretében az alábbi támogatási szolgáltatásokat vehetik igénybe: Desktop Deployment Planning Services (DDPS), oktatási utalványok (SA voucher), 24/7 mérnöktámogatás.
  8. Integrált védelem
    Számos beépített eszköz és biztonsági fejlesztés (pl.: UAC, ASLR, DEP, Service Hardening, Patch Guard) együttes képességével az operációs rendszer és az adatok maximális biztonságban tudhatóak. Az új védelmi központ funkció egyetlen felületen keresztül, átlátható módon összegzi az operációs rendszer aktuális biztonsági szintjét, egyúttal elérhetővé teszi ennek konfigurációját. Az egységes védelmi szint kialakítása csoportházirend alkalmazásával kikényszeríthető.
  9. Felügyeleti integráció
    A Windows 7 kibővített felügyeleti eszközkészletet tartalmaz (pl.: DISM, Windows Backup, PowerShell), mellyel az üzemeltetési szakemberek könnyedén megoldhatják az eddigi időigényes, és egyedileg fejlesztett megoldásokat igénylő adminisztratív teendőiket. A Windows 7 a Microsoft rendszerfelügyeleti termékeivel (pl.: System Center Essentials, System Center Configuration Manager) központilag is menedzselhető.
  10. Egy gyártó megoldása
    Az egy gyártótól érkező alkalmazások közötti integráció jelentős költségcsökkenést eredményezhet, amely a biztonság, az üzemeltetés és a rendszerfelügyeleti eszközök terén egyaránt fontos szempont. A Microsoft megoldásaival olyan homogén informatikai rendszer alakítható ki, melyben az operációs rendszer, az alkalmazások és a központi felügyeleti megoldások integrációja alapértelmezett.

A 10 legfontosabb Office 2010 előny

  1. Egyedülálló hatékonyság
    A gazdag médiaintegrációnak, a gyors adatlétrehozásnak, illetve a hatalmas mennyiségű adat elemzésének és megjelenítésének köszönhetően az Office 2010 termékcsomag hatékonysága egyedülálló a piacon.
  2. Dokumentum-kezelés és csoportmunka
    A megosztott felhasználói tartalmak központi felügyelete, a webes hozzáférhetőség, a vállalati erőforrások keresése, a hozzáférés-vezérlés, a megfelelőségek biztosítása, a dokumentum életciklus-felügyelet és a több felhasználós dokumentumkezelés együttesen olyan funkcionalitást biztosítanak, amelyek lecsökkentik a dokumentumok létrehozásának idejét, lehetővé teszi a közvetlen interakcióval együtt járó távoli munkavégzést, kiküszöbölve ezzel az idő- és költségigényes helyszíni találkozókat.
  3. Projektalapú munkaterület
    Akár belső, akár külső projekt esetén hasznos, ha a résztvevők gyorsan és egyszerűen oszthatnak meg egymással információkat. Az Office 2010 csoportmunka támogató funkciói (pl.: osztott munkaterület, naptármegosztás, feladatok kiosztása és azok állapotainak nyomon követése, kapcsolati objektumok és az időbeosztás megosztása, wiki lapok, jogosultságok központi szabályozása, stb.) lehetővé teszik azt, hogy a felhasználók önszerveződő jelleggel hozzák létre és osszák meg egymás között a projekthez tartozó összes releváns tartalmat.
  4. Nagyméretű postafiók
    Az Office Outlook 2010 által kezelt, akár 50 GB méretű postafiók mellett a tárolási költségek 50-70%-os mértékben csökkenthetőek, figyelembe véve az Exchange 2010 új adattárolási koncepcióját.
  5. Virtuális hozzáférés bárhonnan
    A jól megszokott Office élmény immár bármilyen eszközről elérhető, legyen az PC, telefon, vagy böngésző. A mobil felhasználást támogató megoldásként immár a legtöbb mobil eszközön virtuális alkalmazásként is futtathatóak az Office programcsomag szoftverei.
  6. Verziókövetés
    A frissítési garanciával rendelkező ügyfelek a mindenkor aktuális legfrissebb Office verziót használhatják.
  7. Támogatás
    A Microsoft különböző támogatási formában segíti az ügyfeleket az Office 2010 vállalati bevezetésében, pl.: tervezés, alkalmazáskompatibilitás-analízis és megoldásfejlesztés, lemezkép készítés és testre szabás, stb.

    Támogatási formák:

    • Bevezetési tervek készítése
    • Oktatások
    • 24/7 mérnöktámogatás
    • Proof of Concept leírások, weboldalak
  8. Egységes IP alapú kommunikáció
    A szervezetek egyre nagyobb mértékben támaszkodnak a gyors és hatékony integrált kommunikációs megoldásokra. Ezeket a csatornákat jellemzően a valós idejű üzenetkezelés, audio- és videokonferenciák, illetve a web-alapú portálmegoldások jelentik, melyekre az Office 2010 átfogó megoldást kínál.
  9. Egyszerű bevezetés
    Az Office 2010v bevezetéséhez kapcsolódó automatizáló megoldások segítségével jelentős megtakarítások érhetőek el, hiszen az egységesített környezet könnyebb és egyszerűbb implementációt eredményez. A standardizáció egyúttal a támogatási feladatokat csökkenti, mivel kevesebb tesztelési- és felhasználó támogatási igény jelentkezik, de az adatvesztésből adódó kiesések száma is minimalizálható.
  10. Központi felügyelet
    Az Office 2010 alkalmazásai az üzemeltetők által jól ismert eszközökkel (csoportházirend, WSUS, SCE, SCOM, stb.) központilag is felügyelhetőek, amelyek a bevezetéstől kezdve segítik a rendszergazdák és a felhasználók munkáját.

A Windows 7 és az Office 2010 előnyeit mérlegelve jól látszik, hogy a két termék együttes bevezetésével járó üzleti előnyök a kis-, közepes és nagyvállalatok számára egyaránt értékes elemeket tartalmaznak. Az egyszerűbb eligazodást segítendő, a Microsoft 3 kategóriára osztott megoldáscsomagot kínál ügyfelei részére, mellyel a hatékonyabb, biztonságosabb és jobban felügyelhető munkaállomás-környezet kialakítható:

A Windows 7 és az Office 2010 vállalati bevezetését számos eszköz segíti, így a szervezet méretéhez igazítható megoldás rendkívül flexibilis módon összeállítható. A további oldalakon bemutatásra kerülő szoftverek és bevezetési módszerek a fenti kategóriáknak megfelelően osztályozásra kerülnek, ezáltal is egyszerűbbé téve az eszközök közötti eligazodást, azok átláthatóságát. A megoldások az alábbi jelölési rendszer szerint kerülnek besorolásra:

Alap eszközkészlet

A „jobb megközelítés” eszközkészlete

A „legjobb megközelítés” eszközkészlete

A helyes út kiválasztása…

A folyamatok egyszerűsítése azok egységesítésében, a vállalati standardok megfogalmazásában és betartatásában rejlik. Az egységes konfiguráció kiszámíthatóbb működést eredményez, mivel az esetlegesen felmerülő hibák jelentős része már a terv kialakításkor kiküszöbölhető. Fontos meghatározni, hogy melyek azok az építőelemek, amiket be kell építeni a konfigurációs folyamatba, illetve rögzíteni kell ezek helyes implementációját is. A munkaállomás-környezet standardizálása egyszerűbb telepítést, frissítést, felügyeletet, támogatást és cserét jelent. A felhasználói beállítások, szoftver- és hardverkörnyezetek egységesítése az operációs rendszer és alkalmazások sikeres bevezetését és az azokon végzett konfigurációs változtatások érvényre jutását garantálják. Ha a felhasználóra bíznánk egy operációs rendszer, vagy egy meghajtó program telepítését, akkor egy egyszerű probléma is komollyá válhat.

Ezen alapszempontok miatt a szervezet méretétől és az informatikai érettségi szintjétől függetlenül indokolt egy jól átgondolt és kipróbált folyamatot megalkotni a Windows 7 és az Office 2010 bevezetésére vonatkozóan.

Az új szoftverek implementációjához kötődő helyes út kiválasztása csak a jelenlegi környezet feltérképezésével, az összes technikai eszköz és megoldási lehetőség számba vételével, és természetesen az alapvető üzleti igények meghatározásával együtt lehetséges.

Melyek azok az alapvető kérdések és technikai paraméterek, amiket a koncepcionális terv fázisában mérlegelni kell?
  • A Windows 7 bevezetése sokszor együtt jár az új eszközök beszerzésével, melynek hátterében két szempont a legfontosabb:
    • A Windows 7 hardverigénye magasabb, mint a Windows XP rendszeré. A szervezetek számára ez jó alkalom arra, hogy az olykor 5-8 éves munkaállomás hardverkörnyezetüket lecserélhessék.
    • A hardvergyártók új személyi számítógépeiket a Windows 7-re optimalizálják és szállítják, a Windows XP-vel való kompatibilitásuk, a meghajtóprogramok elérhetősége nem garantált.
    • A Windows XP általános terméktámogatása 2009-ben megszűnt. Az XP SP3-ra 2014-ig nyújtott kiterjesztett terméktámogatás kizárólag az újonnan felmerülő biztonsági hibákra ad ki javításokat.
    • Ha az újonnan vásárolt gépekre mégis XP-t telepítenének, azokat vélhetően úgyis újratelepítik Windows 7-tel az XP terméktámogatásának végleges megszűnésével 2014-ben, amely kétszer elvégzett munkát jelent.
  • Pontos képet kell alkotni a jelenlegi informatikai környezetről, melybe beletartozik a munkaállomás géppark jelenlegi állapota, és a használt alkalmazások feltérképezése is. Könnyen előfordulhat, hogy a gépek egy része azonnal, mások minimális hardverbővítés mellett alkalmassá tehetőek a Windows 7 és a tervezett alkalmazások futtatására. Fontos kérdés, hogy ebben az esetben kettő, vagy több eltérő hardverkonfiguráció jelentkezzen a rendszerben, vagy inkább a standardizálására érdemes törekedni? A heterogén rendszer összetettebb bevezetést és komplexebb rendszerfelügyeletet jelent, ami nagyobb gépszámú rendszerekben hosszabb távon magasabb költséget generál, mint amennyi a hardver-megtakarításokkal elérhető.
  • A Windows 7 bevezetésénél a legnagyobb körültekintést igénylő feladat a vállalat által használt alkalmazások kiválasztása. A platformváltás jó alkalom arra, hogy az elévült, korábbi alkalmazások is lecserélésre kerüljenek, ami együtt jár a licenc-szerződések újragondolásával is. Az alkalmazások kiválasztásában, és azok terítési típusának meghatározásában nagy segítséget nyújthat a felhasználási szokások és igények elemzése.
  • Az alkalmazások kiválasztásával együtt járó következő kérdés azok Windows 7 kompatibilitási vizsgálata. A Microsoft számos megoldást kínál a nem Windows 7 platformra fejlesztett alkalmazások futtatására is.
  • A Microsoft Alkalmazásvirtualizációs megoldása (App-V) hatékonyan bevethető, ha az elérő felhasználási igények egyazon gépen, egy időben, egy alkalmazás különböző verzió futtatási igényét generálják (pl.: Remote Desktop Session Host). Ilyenkor a virtualizált alkalmazás az operációs rendszertől is szeparált, ami egyszerűbbé teszi a telepítést és az eltávolítást.
  • A legtöbb felhasználó számára nagy jelentőséggel bír a saját munkakörnyezete, melynek szerves részét a profilja képzi. Több megoldás is elérhető a profiladatok központosítására vagy költöztetésére, melyeket számításba kell venni a migráció előkészítésekor. Ha sikerül a felhasználói profil információkat függetleníteni az adott számítógéptől, akkor az operációs rendszer cseréje a felhasználó számára transzparens módon kivitelezhető.
  • A nagyobb gépszámmal rendelkező rendszereknél az összes munkaállomás lecserélése a megfelelő automatizmusok mellett is hosszabb időt vehet igénybe. A Windows Server 2008 R2 részeként elérhető Remote Desktop Services szolgáltatáscsomag beüzemelésével (opcionális lehetőség) könnyedén biztosítható, akár a migrációval párhuzamosan a szervezet összes felhasználója számára a Windows 7 és az Office 2010 felhasználói élmény.
  • A Windows 7 a Windows XP rendszerrel egyazon felügyeleti infrastruktúrába vonható. Nincs szükség külön eljárások kifejlesztésére, a rendszergazdák a már jól ismert eszközökkel és folyamatokkal üzemeltethetik a vegyes rendszerüket.
  • Az üzemeltetésben részt vevő szakembereket megfelelő képzésben kell részesíteni ahhoz, hogy a Windows 7 és az Office 2010 bevezetése sikeres legyen.

Előkészületi teendők

Egy új szoftver bevezetése általában sok buktatót rejt, amire a nem megfelelő felkészülés hiányában csak a telepítéskor és a használatbavételkor derül fény. Az operációs rendszer, mint alapplatform cseréjekor a felmerülő kérdések és problémák száma hatványozódik, ezért mindenképpen fontos egy jól átgondolt koncepcióval felkészülni ezekre.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a bevezetéssel kapcsolatos projektek kritikus pontjai az alábbiak:

Feladat Felmerülő kérés
Tesztelési folyamatok Jár-e a tesztelés infrastruktúra- és humán-beruházással is?
Infrastruktúra-korszerűsítés Minden felhasználó számítógépét le kell cserélni?
Lemezkép fejlesztés Minden hardvertípushoz külön kell lemezképet létrehozni és karbantartani?
Alkalmazáskezelés Fog minden alkalmazás működni?
Migráció Minden felhasználó adatát manuálisan kell majd migrálni?
Office terítése Ha az Office is szükséges, akkor ez több tesztelést és lemezkép készítését jelenti?
Biztonsági beállítások Milyen IT biztonsági szabályozásokat lehet bevezetni az új szoftver verziókkal?
Bevezetés Szükséges az átálláshoz elküldeni a felhasználói munkaállomásokat az IT-nek, és egyúttal a migráció mekkora kiesést jelent?
Üzemeltetés Az új verzió hogyan befolyásolja az üzemeltetés és a felhasználók munkáját?

Szintén a projekt koncepcióalkotási fázisában kell tudni választ adni az alábbi kérdésekre is:


Microsoft Operations Framework 4.0 keretrendszer felépítése
  • Mennyibe fog kerülni az átállás?
  • A teljes folyamat mennyi időt vesz igénybe?
  • Hány mérnök bevonásával valósítható meg a bevezetés?
  • Milyen függőségek és előfeltételek jelentkeznek az átállás során?
    • Milyen információkat szükséges begyűjteni?
    • Mit kell előkészíteni?
    • Mennyi kiszolgálóra lesz szükség?
    • Processzor, memória, lemez igények?
  • Kiket és milyen volumenben kell tréningben részesíteni?

A Microsoft a fenti kérdések megválaszolására kiváló tervezési és felügyeleti leírást biztosít a Microsoft Operations Framework (MOF) keretein belül. A MOF a projektmenedzsment feladataihoz és az egyes feladatkörökhöz kapcsolódóan is hatékony információkkal szolgál.

A MOF Deliver fázisában olyan elemek találhatóak, mint például a koncepcionális tervezés, projekttervezés, fejlesztés, stabilizálás és bevezetés. Ezek a MOF részét képző Service Management Function (SMF) leírásban találhatóak. Ez az útmutató segít feltérképezni a teljes feladat munkafolyamatait, beleértve a bejövő adatok feldolgozását, felelősségi köröket, tevékenységeket, előálló termékeket, és minden egyes lépéshez megfelelő kontrollokat rögzít.

Miután sikerült a Windows 7 és az Office 2010 bevezetési feladatokkal kapcsolatos alapvető célokat, elvárásokat, illetve a projekt kereteit meghatározni, következhet a tervezési-előkészítési fázis, melyben a következő teendőink vannak:

Tervezzünk, méretezzünk!

A projekt résztvevői

A tervezési szakasz legelején érdemes tisztázni a projektben résztvevőket, illetve az ő szerepkörüket, és az ezzel járó feladataikat. Fontos, hogy minden résztvevő jó rálátással rendelkezzen a bevezetés tárgyát képző alkalmazások legfontosabb képességeire, hiszen a csoportmunkában lévőknek „egy nyelvet” kell beszélniük. Ezen nagymértékben segíthet egy rövid technológiai bemutató (workshop), ahol a kulcsszereplők közvetlenül a szakértőktől kaphatják meg a választott szoftverekkel kapcsolatos kérdéseikre a válaszokat.

A meglévő környezet feltérképezése

Ahhoz, hogy az üzleti szempontoknak is megfelelő, de egyúttal vállalható ütemtervet sikerüljön előállítani, mindenképpen fontos megismerni a jelenlegi informatikai környezetet.

Az IT aktuális hardver- és szoftverállapota könnyedén feltérképezhető a Microsoft Assessment and Planning Toolkit (MAP) ingyenes eszközével, amely WMI hívásokon keresztül képes lekérdezni a célközönségről az átálláshoz szükséges információkat. Mivel a MAP WMI-t használ, ezért komoly előkészítésre nincs szükség, hiszen nem igényli ügynökkomponens telepítését.

A MAP a leltározás során nem csupán hardver- és szoftver-információkat szed össze, hanem ezek elemzésében is nagy segítséget nyújt. A kiértékelés során pontos képet ad arra vonatkozóan, hogy a különböző munkaállomás és szerver oldali operációs rendszerek bevezetése a jelenlegi géppark mekkora részén hajtható végre hardver bővítésével, vagy attól függetlenül. Részletes jelentéseiből egyértelműen kiderül, hogy melyik számítópép (hardverkomponenseit és a terheltségi mutatóit figyelembe véve) jelenleg milyen hardverkonfigurációval rendelkezik, és ha szükséges, akkor milyen komponensek bővítését kell alkalmazni a Windows 7 sikeres bevezetéséhez.

A megszerzett információk egyaránt alkalmasak lehetnek a hardverberuházási költségek pontosítására, de a pilot üzemben résztvevő gépek kiválasztásában is hasznosnak bizonyulnak.

Vegyes környezet fenntarthatósága


Microsoft Assessment and Planning Toolkit

Minél nagyobb egy szervezet, annál összetettebb és komplexebb folyamat a Windows 7 bevezetése, ami a projekt időtartamára is jelentősen kihat. Természetesen az átállás alatt is fontos, hogy a heterogén Windows kliens rendszerben az XP és a Windows 7 egyaránt felügyelhető legyen.

A Windows XP, Vista és a Windows 7 operációs rendszerek egységes felügyeleti modellbe szervezhetőek, ahol a korábban bevezetett szoftverekkel és üzemeltetési rutinokkal mindegyik kliens központilag menedzselhető.
  • Vállalati környezetben a központi adminisztráció alapeszköze a csoportházirend. Segítségével a számítógépek beállításai és a felhasználói munkakörnyezet számtalan paramétere szabályozható. A Windows Server 2008 R2-vel érkező csoportházirend objektum logikájában több mint 3300 beállítható paraméter található, melyek jelentős része kompatibilis a Windows XP-vel is. Így az XP és Windows Server 2003 rendszerek szabályozására használt házirendek megtarthatóak, hiszen ezek a Windows 7 és 2008 R2 platformok is teljes körűen megértik, az abban foglaltakat maradéktalanul alkalmazzák. Ha egy házirend beállítás az XP számára nem értelmezhető, akkor az abban foglaltakat figyelmen kívül hagyja, ezért Windows 7-el érkező új funkciók és beépített biztonsági képességek is teljes biztonsággal implementálhatóak.
  • Az operációs rendszerek és a rajtuk futó alkalmazások a WSUS bevezetésével automatizáltan frissíthetőek, így az XP és a Windows 7 alkotta heterogén informatikai környezet egyazon frissítés kezelési módszerrel és eljárásokkal könnyedén naprakészen tartható.
  • A Windows 7 bevezetése nem igényli a megosztott hálózati eszközök (például a hálózatra kötött nyomtatók) újrakonfigurálását, csupán a megfelelő illesztőprogramok telepítését szükséges elvégezni. Az XP és a Windows 7 egyazon protokollon keresztül, azonos módon éri el ezeket az erőforrásokat.
  • A már bevált szoftverterítési módszereken sem szükséges változtatni a Windows 7 bevezetése miatt. A központi szoftverdisztribúció folyamata, történjen akár házirenden vagy felügyeleti ügynök komponensen keresztül, mindkét platform esetén megegyező módon történik.
Internet Explorer 9

Az Internet a felhasználók alapértelmezett munkaeszközévé vált, így a Microsoft is kiemelten nagy figyelmet szentel az Internet Explorer folyamatos fejlesztésére. Habár a Windows 7 beépítetten az Internet Explorer 8 változatát tartalmazza, de könnyen frissíthető az IE 9 verziójára.

Az Internet Explorer 9

  • Biztonságos, a beépített malware és XSS (Cross Site Scripting) szűrőjének köszönhetően. Illetve az új Követésvédelem funkcióval szabályozhatja, milyen oldalaknak engedi vagy tiltja meg, hogy böngészési szokásaihoz hozzáférjen.
  • Könnyedén felügyelhető, mivel a konfigurációja, frissítése és terítése a Windows bevezetési és felügyeleti eszközeivel történik. Az Internet Explorer Administration Kit (IEAK) és a közel 1500 házirend beállítás tovább egyszerűsíti a vállalati környezetbe történő implementációját.
  • Az üzlet életciklusát követi, mivel az Internet Explorer folyamatosan igazodik az aktuális operációs rendszer képességeihez és az üzlet igényeihez. Ennek megfelelően az IE frissítései az alapplatformmal együtt, „patch keddenként” jelennek meg.

Az Internet Explorer 9 számos felhasználók számára készült fejlesztéssel is szolgál, melyek tovább növelik a felhasználói élményt, egyúttal leegyszerűsítik, és felgyorsítják a mindennapi munkavégzést.

Az Internet Explorer 9 bevezetését javasolt a Windows 7 terítésével egybekötni, hiszen így minimális többletmunkával egy korszerűbb, biztonságosabb és könnyebben használó böngészőt biztosíthat felhasználói számára.
A Windows 7 bevezetésének típusai

A bevezetéssel kapcsolatos feladatokat alapvetően meghatározó szempont, hogy a négyféle automatizálható Windows 7 telepítési módszer közül melyik kerül kiválasztásra:

Frissítés

Windows Vista Service Pack 1 és 2 operációs rendszert futtató számítógépek helyben (in-place-upgrade) frissíthetőek Windows 7-re. Ez azt jelenti, hogy a Vista környezetben használt alkalmazások, beállítások és felhasználói adatok a frissítést követően a Windows 7 környezetben tovább használhatóak. A folyamat előnye egyben a hátrányává is válhat: mivel minden beállítás megmarad az eredeti állapotában, ezért a nem megfelelő konfigurációk kihatnak az új rendszerre is.

Új telepítés

A merevlemez törlésével és újrapartícionálásával együtt járó folyamat, melynek eredménye az a konzisztens állapot, amire könnyedén érvényre juttathatóak a felügyeleti beállítások, illetve telepíthetőek a szükséges komponensek.

Újratelepítés

Bizonyos esetekben szükséges lehet a meglévő Windows 7 környezet újratelepítése, amely folyamatában szinte megegyezik az új telepítés lépéseivel. Egy fontos különbség azért van: a régi operációs rendszerről szükséges begyűjteni, majd az új telepítésre visszaköltöztetni a számítógép és felhasználó beállításait, adatait. Ha mindezt a végfelhasználó végzi, akkor a Microsoft a beépített Windows Easy Transfer (WET) eszközt javasolja. Azonban ha a tömeges újratelepítés igénye jelentkezik, akkor a User State Migration Tool (USMT) a jó választás.

Csere

A Windows Vista SP1 előtti munkaállomás operációs rendszereket nem lehet frissítési módszerrel áttelepíteni Windows 7-re. Ezért egy Windows XP-t használó vállalat a Windows 7-et csak cserével tudja bevezetni. A csere szükség esetén együtt járhat új gép beszerzésével, vagy a meglévő környezet hardveres bővítésével is, hiszen a Windows 7 az XP-hez képest erősebb hardverplatformot igényel.

Hasonlóképpen az újratelepítés módszeréhez, itt is ugyanúgy használhatóak a Microsoft által fejlesztett profilmigrációs eszközök (WET, USMT), mivel támogatják az eltérő gépek közötti profilmozgatást is.

A Windows 7 bevezetési megoldást úgy kell kialakítani, hogy az ne csak a jelenlegi rendszer gépeire fókuszáljon, hanem kezelje a jövőben beszerzendő új számítógépeket is. Igen gyakori megoldás, hogy a számítástechnikai eszközökön előre telepített operációs rendszer található, melyet a szervezet igényeinek megfelelően testre kell szabni. Az új eszközökkel kapcsolatosan is szükséges elvégezni az alkalmazások telepítését, biztonsági szintek kikényszerítését, felügyeleti rendszerbe történő beillesztését.

Mi a helyzet az alkalmazásokkal?

Az új operációs rendszer bevezetésével együtt járó feladat a használni kívánt alkalmazások meghatározása. Ez egyben nagyon jó alkalom arra, hogy a cég felülvizsgálja az egyes szoftverek licencelését, és újragondolja, hogy mely alkalmazásokra van ténylegesen szüksége.

A MAP elsősorban az operációs rendszer bevezetésével kapcsolatos hardver-kompatibilitási és teljesítmény témakörökre fókuszál, a számítógépre telepített alkalmazásokból egy kivonatos leltárt képes előállítani.

Ebből nem derülnek ki a felhasználók alkalmazásokkal kapcsolatos szokásai. A szoftverhasználati trendek kimutatásához és a licencméréshez a System Center Configuration Manager bevezetése szükséges.

Alkalmazáskompatibilitás

A Windows 7 környezetre telepítendő végleges alkalmazáslista felállításához előzőleg meg kell bizonyosodni arról, hogy minden szoftver hibátlan működést produkál az új platformon is. Egy platformváltással kapcsolatosan előforduló problémák jelentős részéért az alkalmazások felelősek. A Microsoft a Windows 7-hez egy új operációs rendszer kernelt fejlesztett, ami kihat az eszközillesztő programok és az alkalmazások szintjére is.

  • A szoftverkompatibilitási probléma orvosolására a legegyszerűbb megoldás, ha sikerül beszerezni az adott program új / Windows 7 kompatibilis verzióját. Előfordulhat, hogy ez nem járható út, mivel vagy a gyártó ilyen verziót nem adott ki, vagy a vállalatnak többletkiadást jelentene a frissítése, ami nem fér bele a jelenlegi költségvetésbe.
  • Ha a szoftver frissítése nem járható út, akkor a Microsoft által kifejlesztett Application Compatibility Toolkit ingyenes eszközzel érdemes próbálkozni. Az ACT képes a vizsgált szoftver futtatásakor detektálni a különböző kompatibilitási problémákat, melyek elhárítására azonnal megoldást is ajánl.
  • Sajnos bizonyos szintű kompatibilitási hibákat az ACT sem képes orvosolni. Ezért, ha az alkalmazás csak XP környezetben működik megfelelően, akkor maradjon is ott! Ennek megoldására született meg az XP Mode nevű technológia, melynek középpontjában a Windows 7 operációs rendszeren virtuálisan futtatott Windows XP, és a rá telepített alkalmazás áll.

Tekintse át az ACT és az XP mód technikai részleteit:

Application Compatibility Toolkit

Az ACT, hasonlóképpen a MAP-hoz, az adatgyűjtés fázisát követően képes előállítani egy listát a jelenleg használt alkalmazásokról. Ez egy olyan aktív SQL alapú adatbázisként szolgál, melyben a tesztelési és megoldás-fejlesztési fázisban végzett kutatások eredményeit a szakemberek rögzíthetik. Így az alkalmazáskompatibilitás folyamata és annak aktuális állapota precízen nyomon követhető.

Az eltérő platformok közötti alkalmazáskompatibilitási problémák legtöbbször abból erednek, hogy az adott szoftvert a gyártója nem frissíti Windows 7-re. Az ilyen esetekre fejlesztette ki a Microsoft az ACT-t, melyben a szoftver beépített tudásaként előre definiált javító készlet (SHIM) található a leggyakrabban előforduló hibák kiküszöbölésére. A kompatibilitási problémákkal küzdő alkalmazásokhoz akár egyedi javítások is fejleszthetőek, ami később a vállalat összes munkaállomására célba juttatható. A Windows 7 bevezetésekor használt szoftverekhez készített javítások terítésének legegyszerűbb módja, azokat beépíteni a cég standardjainak megfelelő lemezképbe.

A Windows 7 bevezetéséhez a Microsoft számos igénybe vehető támogatási formát kínál ügyfelei részére, melyek között megtalálható az Application Compatibility Factory (ACF). A vállalat Windows 7 platformon használni kívánt alkalmazásainak kompatibilissé tételét akár az ACF-ben dolgozó mérnökökre is rá lehet bízni, ezáltal egy garanciavállalás is társul a fejlesztett megoldáshoz.


ACT SHIM készlete

XP Mód

Az XP mód egészen újszerű megoldást kínál az alkalmazáskompatibilitási problémák megoldására. A felhasználó a Windows 7 alapú munkaállomásán úgy használhatja az XP-re írt alkalmazásait, mintha azok a Windows 7-re lennének telepítve. A háttérben azonban a Windows 7 gazdagép elindulását követően, a Virtual PC által megteremtett virtuális környezetben indul el az a Windows XP gép, amelyen az adott alkalmazás valójában fut. A megfelelő felhasználói élmény biztosításához a virtuális gépen lévő alkalmazás indításakor a MED-V ügynöke letárolja az alkalmazás felületét, és a host operációs rendszer munkaterületén jeleníti meg azt. Így a felhasználó számára ez pontosan ugyanúgy néz ki, mintha az alkalmazások magán a host operációs rendszeren futnának.

Az XP mód bevezetésekor érdemes az alábbi felügyeleti szempontokat figyelembe venni:

  • Mivel a vállalati előírások szerint elkészített virtuális XP gépek egyszerű másolással teríthetők, ezért könnyebben biztosítható az üzletfolytonosság, hiszen a vállalati (virtuális) klienskörnyezet gyorsan újraépíthető.
  • A virtuális gép és a rajta futó alkalmazások a gazdagép beállításaitól és szabályrendszerétől függetlenül futnak, mivel ez egy „másik” számítógép.
  • A virtualizált alkalmazást, ha szükséges, egy meghatározható színű kerettel veszi körül, ezzel jelezhető a felhasználónak, hogy most a virtuális XP-n futó alkalmazás képét látja.

Referenciakörnyezet kialakítása

A Windows 7 és az Office 2010 bevezetését nagymértékben elősegíti, ha már az előkészületi fázisában előáll egy néhány gépből álló referenciakörnyezet, melyben a szoftverek telepítése és konfigurációja tesztelhető. Egy ilyen tesztrendszer nem csupán a tervezéskor felmerülő kérdésekre adhat választ, de az alkalmazáskompatibilitás, az automatizált telepítés, és konfiguráció folyamata is vizsgálható.

A sikeres átállást és bevezetést követően a kialakított referenciakörnyezetet érdemes lehet megtartani, hiszen a későbbiekben felmerülő új alkalmazások bevezetése előtt is ideális tesztrendszerül tud szolgálni.
Hogyan érdemes a referenciakörnyezetet felépíteni, és milyen eszközökkel dolgozzunk?

A meglévő környezet feltérképezésekor szerzett információkkal, és a választott terítési módszerrel összhangban szükséges kiválasztani a tesztrendszerben alkalmazott hardverkörnyezetet. Amennyiben a Windows 7 bevezetése új hardvereszközök beszerzésével is jár, akkor a választott konfigurációból kell gépeket bevonni. Ha a géppark egy része a jelenlegi állapotában is alkalmas a Windows 7 futtatására, akkor fontos, hogy ezekből a gépekből is néhány bekerüljön a referencia rendszerbe.

A szervezet méretétől és az átállás bonyolultságától függően, a tesztkörnyezet állhat egy-két számítógépből, de akár egy, az éles rendszertől teljesen izolált, az összes szükséges szerverszereppel telepített infrastruktúrából is. Fontos, hogy a laborkörnyezet minden pontjában tükrözze az éles rendszert, hiszen az átállás és az alkalmazás-bevezetés teljes folyamatát modellezni kell ahhoz, hogy még időben kiderüljenek a rejtett hibák. Ezért nem elegendő csupán az operációs rendszer telepítési fázisára fókuszálni, kezelni kell a kapcsolódó felügyeleti kérdéseket és a folyamatban részt vevő szerver szerepköröket is.

A felhasználók profilját is kezelnünk kell!

Vállalati környezetben kulcsfontosságú a szűk értelemben vett felhasználói adatok biztonságos, megbízható és magas rendelkezésre állása. Ezek az adatok – a cég informatikai érettségi szintjétől függően – túlnyomórészt a felhasználói profilokban, és az ahhoz rendelt egyéb személyes mappákban találhatóak meg. A profil nem más, mint fájloknak, mappáknak és a regisztrációs adatbázis azon bejegyzéseinek összessége, ami azt határozza meg, hogy a felhasználó a számítógépére történő bejelentkezése után milyen környezettel, munkalappal és beállításokkal találkozik.

Tárolási helyüket tekintve helyi és vándorló (Roaming profile) profilokat lehet megkülönböztetni. A vándorló profil előnye a központi tárolásban rejlik, mivel ilyenkor a profil adatai egy központi helyen találhatók, nem pedig a felhasználó saját gépén. A felhasználó a vállalat bármelyik számítógépén is jelentkezik be, mindig ugyanazokkal a beállításaival és munkakörnyezetével találkozhat (kivéve a telepített alkalmazásokat, mert azok nem mindig találhatók meg minden munkaállomáson). Az itt tárolt adatok központi mentőrendszerrel könnyen menthetők, hiszen csak a fájlkiszolgáló profilokat tároló mappáit kell menteni ahhoz, hogy a felhasználói adatok akkor is elérhetőek legyenek, ha a felhasználó munkaállomása használhatatlanná válik.

A profilok tárolási helyétől függetlenül, de mégis ezekkel összefüggésben jól használható funkció a mappaátirányítás. Ilyenkor a profil egyes mappái (például a Dokumentumok mappa tartalma) nem a profilban tárolódnak, hanem egy központi tárolású mappába kerülnek át. A felhasználók számára transzparenssé válik a mappa valódi tárolási helye, mivel ők azt látják, hogy a munkaállomásukon létező Dokumentumok mappában tárolják az adataikat. Így az átképzésükre nincs szükség, hogy mit hová mentsenek, ami jelentősen felgyorsítja a bevezetést.

A mappaátirányítás remekül kombinálható a vándorló profil technológiával. Ebben az esetben a profil mérete drasztikusan csökken, ami gyorsítja a felhasználó ki- és bejelentkezését, és az átirányított mappa aktuális tartalma folyamatosan menthető a központi megoldással.

Mindezen szempontokat figyelembe véve az informatikai rendszer feltérképezésekor a profilok aktuális felhasználási típusait is meg kell ismerni, hogy az átállás során optimális döntés születhessen.

Ha a szervezet rendelkezik valamilyen szintű központi infrastruktúrával, akkor az ajánlott módszer a profilok részének, vagy egészének átirányítása egy fájlkiszolgálóra, ezáltal a Windows 7 bevezetésének folyamata lényegesen egyszerűbbé válik.

A felhasználók által kezelt profiladatok és mappatartalmak nem minden esetben központosíthatóak, hiszen az ezekhez szükséges tárolási kapacitás nem feltétlenül áll rendelkezésre. Ennek a problémának a kiküszöbölésére született meg a Microsoft User State Migration Tool (USMT), amely ingyenes megoldásként használható az automatizált és tömeges profilköltöztetéshez.


Teljesítménynövekedés Hardlink migrációval

A programon belül az áttelepítési szabályt tartalmazó (.xml) fájlok és/vagy parancssori utasítások használatával a vállalatok informatikusai szabályozhatják, hogy mely felhasználói fiókokat, fájlokat és beállításokat kívánják áttelepíteni, és mindezt miként. Többek között kezelhetik az ütközések egyeztetését, a hiányzó beállítások emulálását, és egyidejűleg a beállítások eltávolítását is a célszámítógépről. A program képes átmenteni például az Asztal háttérképét, a parancssor beállításait, a felhasználó dokumentumait, a mappabeállításokat, a betűtípusokat, az egér és a billentyűzet konfigurációs fájljait, a távelérési beállításokat, sőt, akár még a kiválasztott képernyőkímélőt is. Az USMT Windows 7-hez készült 4.0-s verziója ráadásul mindezt elődjeinél sokkal gyorsabban képes teljesíteni a Hardlink funkciónak köszönhetően, amely az operációs rendszer frissítésekor jöhet jól. Az alkalmazás ez esetben a felhasználói adatokat egy külön mappába gyűjti, amelyeket egy Hardlink hivatkozással lát el. Előnye, hogy fizikai értelemben ekkor valójában nem történik igazi másolás, csupán a fájl címzését változtatja meg a program.

Az USMT emellett továbbfejlesztett fájlkeresést (Document Finder) is kapott, amely a Windows Easy Transfer algoritmusához hasonlóan minden fájlt igyekszik átköltöztetni, amely nem az operációs rendszerhez, illetve a telepített alkalmazásokhoz kötődik. Támogatja még az árnyékmásolatok költöztetését, és a helyi csoportok tagságának migrációját is, ami bizonyos esetekben jól jöhet.

Pilot környezet kialakítása

A felmerülő kérések zömére az előkészítési fázisban elvégzett feladatok pontos válaszokat adnak, így jól láthatóvá válik:

  • a jelenlegi informatikai rendszer összetétele
  • a szükséges hardverfejlesztések mértéke
  • az ideális operációs rendszer telepítés típusa
  • a használandó alkalmazások kompatibilitási kérdései
  • a referenciakörnyezettel kapcsolatos igények
  • felhasználói profilok migrálási lehetőségei

Ezek ismeretében összeállítható a koncepcionális tervben meghatározott szempontrendszernek megfelelő Windows 7 bevezetési terv, melynek tartalmát a Pilot fázis folyamán szerzett tapasztalatok szerint szükség esetén módosítani kell.

Tekintse át a Pilot környezethez kapcsolódó legfontosabb tudnivalókat!

Tesztelési terv

Mielőtt a Windows 7 bevezetési terve véglegesítésre kerülne, mindenképpen fontos az abban rögzített folyamatokat az erre a célra létrehozott referenciakörnyezetben kipróbálni. A módszeres teszteléshez szükség lesz egy részletes tesztelési tervre, ami rögzíti az egyes tesztelési eseteket, ki és mikor végzi a tesztelést, meddig kell futnia az adott tesztfázisnak, és mi az elvárt eredmény. Minden egyes tesztesethez érdemes definiálni egy kritériumrendszert és egy prioritási besorolást. A prioritási érték megadásával megakadályozható, hogy egy kisebb funkció tesztelésének hibás értéke lelassítsa a bevezetési folyamatot, hiszen ez akár később is orvosolható probléma. De egyúttal a súlyosabb hibákra is felhívja a figyelmet, ami akár a folyamatok újratervezését is eredményezheti.

A tesztfázisban előforduló hibákat mindenképpen érdemes komolyan venni, mivel a használt referenciakörnyezet az éles rendszer kivonatának tekintendő, ezért ezek a jelenségek a tömeges telepítés folyamatában minden gépnél hasonló módon jelentkezni fognak. Ez is indokolja, hogy a referenciakörnyezet a lehetőségek szerint minél jobban hasonlítson az éles vállalati infrastruktúrára.

Ha egynél több hardverkonfiguráció szerinti géptípus is használatban van, akkor mindegyik változaton tesztelni kell az operációs rendszer és az alkalmazások telepítésének és konfigurációjának folyamatát.

Ezek a lépések nagymértékben alátámasztják az üzleti döntéshozók számára a magas minőség mellett előkészített bevezetési projektet, ami egyúttal a sikeres folyamatok záloga is egyben.

Pilot, avagy a folyamatok tesztelése szűkebb körben

A Microsoft ajánlása szerint a sikeres tesztelést követően a felhasználók egy gondosan kiválasztott szűkebb csoportján javasolt végrehajtani először a migrációt, avagy az elkészített bevezetési terv Pilot tesztelését.

A próbaüzem eredményeit felhasználva a szükséges változtatások és hibajavítások visszavezethetőek a folyamattervbe, még mielőtt az éles rendszer összes gépén megkezdődne az átállás. A Pilot elsődleges célja nem a Windows 7 funkcionalitásának tesztelése, de ettől függetlenül a későbbiekben hasznosak lehetnek az ilyenkor begyűjtött felhasználói visszajelzések. Ezek alapján eldönthető, hogy melyek azok az operációs rendszer funkciók, amiket alapértelmezettként be, vagy ki kellene kapcsolni.

A Pilot során fontos mérni az átállás időtartamát, a párhuzamosan végzett migrációk számát, az infrastruktúrában jelentkező terhelési adatokat és a bevezetéssel kapcsolatosan jelentkező help desk kéréseket.

Pilot felhasználók kiválasztása

A Pilot környezetben résztvevő felhasználókat úgy érdemes összeválogatni, hogy azok reprezentatívan képviseljék a szervezet összes felhasználói és az infrastruktúra felhasználási típusait. Ehhez pontosan ismerni kell a cég földrajzi elhelyezkedését, a helyi és utazó felhasználók szokásait, a használt erőforrások elérésének típusait, a rendelkezésre álló sávszélességeket, hálózaton forgalmazott adatmennyiségeket, ami alapján egy reprezentatív lista felállítható.

Az alábbi táblázat a leggyakrabban előforduló felhasználói csoportokat, a kapcsolódó üzleti igényeket és az általuk használt technológiai megoldásokat foglalja össze:

A gépparkkal kapcsolatos kérdések

A rendelkezésre álló gépparkot nem csupán a felhasználók csoportjai szerint, de a komplexitásuk függvényében is érdemes vizsgálni. Ez a fajta szempontrendszer elsősorban a tömeges migráció során hasznos, de ezáltal akár a pilot rendszer is több szakaszra osztható:

  • Az újonnan beszerzésre kerülő számítógépeket érdemes már Windows 7 előtelepített operációs rendszerrel együtt vásárolni, hiszen ez garancia arra nézve, hogy a gép paramétereiben megfelel a Windows 7 futtatására. A Windows XP-vel szállított gépeket később újra kell telepíteni a vállalati Windows 7 lemezképpel, ami felesleges többletmunkát generál, és nagyobb gépszám esetén egyúttal komoly többletköltséget is jelenthet.
  • A kezdeti gyors sikerek elérése érdekében először a néhány alkalmazást futtató, problémamentes gépek átállítását érdemes elvégezni.
  • Ezt követheti a sok alkalmazással telepített, összetett konfiguráció szerint működő, ezáltal több problémát hordozó géppark. De ugyanígy ide sorolható a speciális hardvereszközökkel ellátott számítógépek csoportja is.
  • Az elavult hardverkonfigurációval rendelkező, Windows XP számítógépek felhasználói számára érdemes lehet kialakítani egy virtualizált munkakörnyezetet (RDS / VDI), így az átállás kezdetétől fogva ők is korszerű munkakörnyezetet kaphatnak.

Telepítési eszközkészlet

Néhány számítógép esetében nem indokolt komoly automatizmusokat fejleszteni a Windows 7 bevezetéséhez kapcsolódóan. Egyszerűen le kell menteni a felhasználók beállításait és adatait, majd a telepítő DVD segítségével fel kell installálni az új operációs rendszert. Az alkalmazások telepítése végén következhetnek a felhasználói profiladatok, ezáltal véglegesítve a bevezetést.

Tízes, százas vagy ezres nagyságrendekben a Windows 7 bevezetése jórészt megegyezik az előző leírásban taglaltakkal, de itt már mindenképpen javasolt a folyamatok valamilyen szintű automatizációja. Az egyedi eljárások kifejlesztésére és tesztelésére szánt időnek összhangban kell lennie a migrálandó gépszámmal.

Tekintse át, hogy melyek azok az eszközök és technológiák, amik segíthetik a Windows 7 és az Office 2010 tömeges és automatizált bevezetését!

Lemezkép formátumok

A Windows Image fájlformátum (WIM) egy olyan speciális konténer, melyben az operációs rendszer lemezkép tárolódik. Egy WIM fájl több, különböző lemezképet is tartalmazhat. Speciális tömörítéssel és a „single instance” technológiákkal relatív kisméretű fájlban tárolódnak az adatok. A Microsoft a Windows 7 gyári telepítő készletén is WIM formátumban helyezi el az operációs rendszer és a Windows előtelepítő környezetét (WinPE). Akár ezen állományok szerkesztésével is létrehozhatóak egyedi lemezképek, de az ImageX segítségével a referenciagépekről is készíthetőek telepíthető WIM állományok.

Az egyedi lemezképek készítésével az ideális munkakörnyezet előállítása leegyszerűsíthető, mivel ez nem csupán az alap operációs rendszert tartalmazza, hanem annak testre szabott beállításait és az összes szükséges alkalmazást is.

WinPE

A Windows Preinstallation Environment egy csökkentett funkcionalitású, Windows kernelt futtató grafikus környezet, melyben diagnosztikai, karbantartási, illetve operációsrendszer-telepítési feladatok is végezhetőek. A Windows 7 és a Windows Server 2008 R2 által használt WinPE 3.0 kezeli a virtuális merevlemezeket (VHD), így akár a VHD Boot technológia is bevezethető.

Bizonyos esetekben szükséges a WinPE környezet testre szabása, például az egyedi hardver illesztőprogramok telepítésekor, melynek köszönhetően a számítógép a WinPE fázisban is kezeli a hálózati interfészét vagy a RAID vezérlő kártyáját. A szükséges WinPE környezetet a WDS kiszolgálón is elhelyezhető, így a hálózati rendszerindítást (PXE Boot) támogató számítógépek a helyi hálózaton keresztül a WDS kiszolgálóról is megkaphatják az operációs rendszer előtelepítő környezetet.

Deployment Image Servicing and Management Tool

A DISM egy olyan parancssori eszköz, mellyel a Windows lemezképek offline állapotukban is szerkeszthetőek, pl.: nyelvi fájlok, illesztő programok, Windows frissítések telepíthetőek. A DISM az újabb Windows verziókban integrált módon is jelen van, de az ingyenesen letölthető Windows Automated Installation Kit (WAIK) megoldásgyorsító csomag részeként is megtalálható.

A lemezképeket nem csupán az előállításukkor lehet a DISM segítségével szerkeszteni, az eszköz igazán hasznos a későbbi karbantartások alkalmával is. A vállalati standardok igyekeznek folyamatosan igazodni a kor aktuális elvárásainak, melybe bele tartozik a mindenkor elérhető frissítések és biztonsági beállítások alkalmazása is. Amennyiben ezeket az új igényeket sikerül a lemezképben (annak offline állapotában) érvényre juttatni, akkor egy új számítógép telepítésekor ezek alapértelmezettként elérhetőek lesznek. Ez a módszer leegyszerűsíti a telepítést követő kezdeti beállításokat, hiszen azok naprakész állapotban vannak.

ImageX – referencia lemezkép

Egy parancssoros eszköz, mellyel a Windows lemezképek (WIM fájlok) előállíthatóak, és a célgépen érvényre juttathatóak. Az ImageX szintén a WAIK csomag részeként érhető el.

Mivel a lemezkép Hardware Abstraction Layer (HAL) független állomány, ezért nem szükséges az eltérő géptípusokhoz tartozó összes illesztő program előtelepítése.

A referencia lemezképbe csak azokat az alkalmazásokat szükséges előtelepíteni, amelyek a vállalat összes felhasználója számára szükségesek, pl.: víruskereső, Office programok. Ezáltal a rendszergazdáknak csak egyetlen lemezképet kell karbantartaniuk, az összes felhasználó-specifikus igényt már a központi felügyeleti alkalmazások szintjén tudják kezelni.

Windows System Image Manager (Windows SIM)

A Windows System Image Manager segítségével grafikus felületen keresztül válik szerkeszthetővé az operációs rendszer telepítését és testre szabását vezérlő válaszfájl (unattend.xml). Az alkalmazás referenciaként a meglévő WIM vagy CLG fájlokat használja a konfigurálható komponensek és folyamatok betöltésére.

A válaszfájlok használatával a telepítéskor megadandó kérdések automatizálhatóak, de egyúttal olyan beállítások is módosíthatóak, melyre a hagyományos operációs rendszer telepítő varázsló nem kérdez rá. Ezáltal egy felügyeleti infrastruktúrával nem rendelkező szervezetben is egységes munkaállomás környezet hozható létre, hiszen minden gép egy részletesen beállított konfiguráció mellett települ.

A felügyeleti infrastruktúrával rendelkező vállalatoknál a telepítést követően számos eszköz áll rendelkezésre a Windows 7 munkakörnyezetek egységesítésére, így ezen rendszerekben az operációs rendszer telepítését automatizáló válaszfájl készítése elhagyható.

WDS

A Windows Deployment Services a WinPE rendszerindító környezetet képes PXE képes eszközök számára a hálózaton keresztül átadni. Ezen felül támogatja az Auto-Cast és a Schedule-Cast típusú multicast-alapú lemezkép célba juttatást. A Windows Server 2008 R2-ben működő verzió a dinamikus eszközillesztő programterítést is tartalmazza.

A WDS segítéségével az operációs rendszerek tömeges telepítése könnyedén megvalósítható, hiszen az általa kezelt lemezképeket képes a hálózaton keresztül számos terítési módszerrel a megfelelő célközönség körében érvényre juttatni. Ez a szerverszerep egyaránt hasznos az új számítógépek telepítésekor vagy a meglévő géppark újratelepítésekor. A Windows Server 2008 R2 termékvonalban megtalálható WDS komponens bevezetése rendkívül egyszerű, számos varázsló segíti a kezdeti konfigurációt.

Sysprep

A System Preparation Tool előkészíti a referencia számítógépet a lemezkép felvételére. Eltávolítja a Windows OS összes egyedi azonosítóját, lehetővé téve az újbóli megszemélyesítését, ami egyúttal az egyedi lemezkép készítésének előfeltétele.

WAIK

A Windows Automated Installation Kit egy olyan ingyenes megoldásgyorsító programcsomag, amely az összes olyan fő komponenst tartalmazza, amely a Windows 7 bevezetéséhez szükséges, pl.: WinPE, USMT, WSIM, DISM, ImageX, szkriptek, stb.

A WAIK munkaállomás és szerver operációs rendszer környezetre egyaránt telepíthető, így a rendszergazda akár saját munkaállomásán is szerkesztheti az adott komponenst. Az említett alkalmazásokon túl számos dokumentáció és mintaállomány segíti a szoftverek elsajátítását, de az automatizációs folyamat kifejlesztéséhez kapcsolódóan is jó ötletekkel szolgál.

MDT

A Microsoft Deployment Toolkit a Microsoft ingyenes megoldása a tömeges Windows 7 bevezetési projektek automatizációjához. Csökkenti a bevezetés komplexitását, egyúttal növeli a standardizációt azáltal, hogy egységes felhasználói munkakörnyezetet biztosít. Az MDT-ben olyan operációs rendszer telepítéssel kapcsolatos eszközök találhatóak, melyekkel drasztikusan lecsökkenthető a labormunkára szánt idő, mivel nem a semmiből kell kifejleszteni a folyamat automatizációs szkripteket, ezekre kész sablonok vannak a programban. Az MDT az alábbi területekre ad hathatós megoldást:

  • Meghatározható, hogy melyek azok az alkalmazások, amiket az újonnan telepített Windows 7 platformra fel kell telepíteni, és ezeket a felhasználó beavatkozása nélkül, gyorsan és hatékonyan végre is hajtja.
  • A lemezkép készítés teljes folyamata szkript formájában automatizálható, ezáltal gyorsítva a bevezetés előkészítését.
  • A meglévő számítógépeken tárolt felhasználói profilokat összegyűjti (háttérben az USMT dolgozik), majd azokat az új munkaállomásokra visszaköltözteti.
  • A Windows 7 telepítését megelőzően, az automatizációs metódusai segítségével képes a meglévő környezetet lementeni.
  • Az új számítógépek bevezetéséhez a folyamat kezdetétől a végéig teljes körű automatizációs szkriptet biztosít.

Az MDT nélkül saját módszertant kellene kifejleszteni ahhoz, hogy a tömeges operációs rendszer telepítés minden mozzanata automatizálttá váljon. Az MDT használatával több száz óra megtakarítható azáltal, hogy a megfelelő telepítési szkripteket és válaszfájlokat, illetve a lemezkép készítési eljárásokat kész megoldásként nyújtja a termék.

SCCM


Microsoft Deployment Toolkit konzolja

Általános változáskezelést megvalósító szoftvermegoldás, amely a kisebb, néhány telephelyes cégmodelltől egészen az igazán nagy, sok telephelyes infrastruktúráig kiválóan alkalmazható, mivel a szoftver képességeit megvalósító szerverszerepek modulárisak, és nagyon jól skálázhatóak. A System Center Configuration Manager egyaránt képes kiszolgálni a fizikai és a virtuális gépeket, a szervereket, munkaállomásokat és mobil eszközöket.

  • A rendkívül részletesen konfigurálható hardver- és szoftverleltár képességével a rendszer egészéről pontos képet ad.
  • Az SCCM szoftverdisztribúciós elemével igen széles skáláról választható ki a szükséges terítési módszer, például: rendszergazdai jogokkal futtatott kötelező telepítés, amely a karbantartási ablakot figyelmen kívül hagyó, Wake-On-Lan technológiával indítja a folyamatot.
  • Az SCCM teljesíti az összes olyan követelményt, mellyel egy dinamikus és beavatkozás-mentes (Zero-Touch Installation) operációs rendszert telepítő megoldásnak rendelkeznie kell. Az SCCM képes a számítógép gyűjtemények tagjaira automatikusan operációs rendszert telepíteni.
  • Az SCCM szoftverhasználat mérési képessége nagy segítséget nyújt a szoftverek éves licencelésének tervezésekor, hiszen tartalmazza az adatgyűjtés és statiszták készítéséhez szükséges összes építőelemet.
  • Egy igen gyakran változó virtualizált rendszerben kiváló segítséget nyújt az SCCM tervezett konfigurációs állapot (DCM) modulja, amely képes a definiált megfelelőségi szabály szerint vizsgálni a kiszolgálók és a rajtuk futó alkalmazások konfigurációját.
Task Sequence

Az MDT és az SCCM által használt Task Sequence szkript egyaránt alkalmas új számítógép telepítésére, migrációra vagy referencia gép építésének automatizációjára. Az automatizációt biztosító szkript kényelmes, grafikus felületen keresztül szerkeszthető.


MDT Task Sequence szkriptszerkesztő felülete

Az MDT és az SCCM operációs rendszer telepítési képességének szerves részét képző Task Sequence szkript előállítása kötelező, hiszen az említett programok az ebben leírtakat képesek végrehajtani.

USMT

A User State Migration Tool lehetővé teszi a felhasználói profiladatok és számítógép beállítások automatizált átköltöztetését a régi számítógépről az újra. Mint ahogy arról korábban már esett szó, sok esetben a felhasználók profiladatait mindenképpen meg kell őrizni, azokat a Windows 7 munkakörnyezetére át kell költöztetni. Persze a migrációnak a profilhoz kapcsolódóan kezelnie kell a számítógép beállításait is, ahol a platformváltásból adódóan lesznek olyan paraméterek is, melyeket nem lehet átvinni az új rendszerbe. Éppen az ilyen kompatibilitási kérdések miatt szükséges a profilmigrációt és annak automatizációs folyamatát alapos teszteléseknek alávetni, hogy még a tömeges átállás előtt egy jól működő, hatékony megoldás szülessen.

Az Office 2010 bevezetési eszközei

Az Office 2010 bevezetését több ingyenes eszköz is segíti, melyekkel a kompatibilitási problémák felderítése érdekében a meglévő alkalmazás-környezet feltérképezhető, a szükséges komponensek telepítése automatizálható, de akár a korábbi verziókkal előállított fájlok tömeges konverziója is elvégezhető.

Office Customization Tool (OCT)

Az Office 2010 automatizált és testre szabott telepítéséhez szükséges a megfelelő válaszfájl előállítása, amely az Office telepítő készleten belül elhelyezett OCT segítségével egyszerűen legyártható, módosítható. A szoftver a szokásos kérdések mellett számos olyan paramétert is konfigurálhatóvá tesz, melyek a felhasználók munkakörnyezetét házirend jelleggel egységesíti. A válaszfájl alapú telepítés során a dokumentum-védelem, a makró kezelés biztonsági beállításai, az Outlook postafiók paraméterek, de akár a parancsikonok tulajdonságai is szabályozhatóak.

Office Environment Assessment Tool (OEAT)

Az OEAT az Office 97, 2000, XP, 2003, 2007 és 2010 szoftverekbe épülő bővítő csomagok után kutat, ezáltal elősegítve az alkalmazáskompatibilitási problémák detektálását. Az ellenőrzést az előre rögzített mappa- és registry struktúra vizsgálatával, a COM és VBA beépülő modulok elemzésével és az Office API-k hívásának monitorozásával végzi.

Office Migration Planning Manager (OMPM)

Az OMPM olyan alkalmazások gyűjteményét foglalja egybe, melyekkel a dokumentum konverziós problémák felderíthetőek és elemezhetőek, de egyúttal a tömeges konvertálás is központosítható.

Az OMPM képes a felhasználó Office 97-2003 verziójával előállított dokumentumait felderíteni, függetlenül azok helyi vagy központi tárolásától. A vizsgálat során az egyes állományok Office 2010-re való konvertálási lehetőségét kutatja, melynek eredményét adatbázisban tárolja, így a jelentések is könnyedén előállíthatóak. Az OMPM a fájlok tulajdonságait és azok tartalmát elemzi, és olyan hibák után kutat, ami a dokumentum konverziója során előállhat. Az Excel, PowerPoint és Word állományaiba beágyazható Visual Basic for Application (VBA) makrók elemzését is elvégzi, ezáltal a dokumentumok makró kódjaiban előforduló hibákra is időben fény derülhet.

Az OMPM csomag részeként elérhető Office File Converter (OFC) lehetővé teszi, a felderített Office 97-2003 verziójú dokumentumok Office 2010-re történő tömeges konverzióját.

Office Compatibility Code Inspector (OCCI)

A fájlok konvertálását követően az OCCI-vel további elemzések végezhetőek, mellyel az Excel 2010, PowerPoint 2010, Word 2010 és Visual Studio 2008 alkalmazások által kezelt dokumentumokba ágyazott VBA kódok kompatibilitási problémái deríthetőek fel. Az alkalmazás csak a kód elemzésével foglalkozik, annak javítása már a fejlesztő dolga. A detektált hibákat a kódon belül megjegyzések formájában rögzíti, egyúttal igyekszik megoldási javaslatot, vagy további információkról szóló segédletet biztosítani.

Egyedi megoldás kifejlesztése

Az eddig megszerzett információk birtokában a bemutatott technológiákat össze kell kapcsolni ahhoz, hogy a pilot átállás minden szempontból sikeres legyen. A bevezetési tervnek kezelnie kell az egyes lépéseknél esetlegesen előforduló hibákat, azok visszavezetését a dokumentációba, egyúttal minden fázishoz szükséges rögzítenie a sikerkritériumokat is. A következő felsorolás a megismert komponensek helyes alkalmazási sorrendjét ismerteti, de egyes lépések a választott megoldás függvényében szükség szerint kihagyhatóak:

  1. Készítsen leltárt az informatikai környezet aktuális állapotáról, amely alapján a szükséges hardver beruházási terv véglegesíthető!
  2. Készítsen egy végleges listát a használni kívánt alkalmazásokról, és kezelje ezek kompatibilitási kérdéseit!
  3. Hozzon létre egy referenciakörnyezetet, ahol az egyedileg fejlesztett megoldásait tesztelheti! Az egyes lépések során előálló termékeket tesztelje ezen a rendszeren!
  4. Tekintse át a felhasználói profilok jelenlegi működését, és készítsen tervet ezek migrációjára vonatkozóan! Szükség esetén használja az USMT eszközkészletét!
  5. Készítse el a vállalati standardoknak megfelelő lemezképeket a WinPE és az operációs rendszer telepítés fázisára! A referencia lemezkép előállításához használja a Sysprep és az ImageX eszközöket, a lemezképek offline szerkesztéséhez pedig a DISM alkalmazást!
  6. Igény esetén az operációs rendszer telepítési testre szabásához használhatja a WSIM válaszfájl készítő alkalmazást!
  7. Válassza ki a megfelelő tömeges terítési megoldást mind az operációs rendszer, mind a rá telepítendő alkalmazások tekintetében!
  8. A választott terítési megoldás függvényében készítse elő az alapinfrastruktúra komponenseit a bevezetés támogatására!
  9. Amennyiben a tömeges terítési megoldásként az MDT / SCCM alkalmazást választotta, úgy készítse el a megfelelő folyamat automatizációs Task Sequence szkriptet.
  10. Kategorizálja vállalata felhasználóit és számítógépeit! Ezek ismeretében határozza meg a Pilot fázisban részt vevő felhasználókat, illetve jelölje ki a tömeges telepítés során a migrációban érintett gépcsoportokat és azok sorrendjét!
  11. Dokumentálja a bevezetési tervét!
  12. Készítsen egy tesztelési tervet, melyben a tesztesetek és sikerkritériumok is rögzítésre kerülnek!
  13. Hajtsa végre a Pilot-tesztelést! A Pilot során gyűjtse be a felhasználói tapasztalatokat, mérje a teljesítmény paramétereket, rögzítse a folyamathoz szükséges időmennyiséget, és korrigálja az előálló hibákat!
  14. Vezesse vissza a folyamatban történt változtatásokat a bevezetési tervében!
  15. Kezdjen hozzá a tömeges telepítéshez!

A Windows 7 és az Office 2010 tömeges telepítése

A próba átállást és tesztüzemet követően megkezdődhet a teljes infrastruktúra Windows 7-re történő fokozatos migrálása. A Pilot fázis eredményeit felhasználva készíthető el a végleges bevezetési terv, melyben az alábbi pontokat is rögzíteni kell:

  • Az egy csoportban migrált gépek számát,
  • Az egyes gépcsoportok sorrendjét,
  • Az operációs rendszer telepítésének idejét a különböző géptípusokra lebontva,
  • A tömeges telepítés lebonyolításához szükséges személyi és egyéb erőforrás igényeit,
  • Az egyes gépcsoportoknál a telepítésre rendelkezésre álló időkeretet,
  • A felhasználók átképzésre vonatkozó oktatási tervet és időbeosztást.

A tömeges telepítés a választott megoldástól függően minimálisan, vagy akár jelentős mértékben is érintheti a vállalati infrastruktúra kiszolgálóit, ezért a szerverszerepek előkészítését már a Pilot megkezdése előtt szükséges elvégezni.

Szükséges kiszolgálói szerepkörök

Adatbázis-kiszolgáló

A MAP és az ACT a begyűjtött leltározási adataikat egyaránt SQL adatbázisokban tárolják. Innen képesek státusz jelentések előállítására, illetve a teljesítményszámlálók információi alapján terhelési adatok kimutatására.

Az SCCM rendszerfelügyeleti alkalmazás lelke az SQL alapú központi adatbázisa, amely az informatikai rendszer volumenétől függően igazán nagy is lehet. Az SCCM bevezetése a komplexitása miatt komoly tervezést és előkészítést igényel.

Az alkalmazások által használt adatbázisok igény esetén összevonhatóak egy közös SQL kiszolgálóra.

Fájlszerver

Vállalati környezetben a tartalmak legegyszerűbb megosztási módja azok megosztott könyvtárakban való elhelyezése. Az átállás egyes fázisaiban előálló tartalmak többségét a tömeges és automatizált telepítéséhez ezen megosztásokba kell másolni, hogy az összes számítógép számára hozzáférhetővé váljanak.

A fájlszerverek méretezését és számát befolyásolja a cég fizikai telephely és sávszélesség struktúrája, a telepítendő alkalmazások és illesztő programok száma. A fejlesztett bevezetési automatizmusnak kezelnie kell a cég telephely struktúráját, hiszen az egyes lokációknál más-más infrastruktúra felépítés található. A bevezetési tervben szükséges kitérni a fejlesztett megoldás telephelyenkénti implementációs lehetőségeire.

WDS szerver

Az operációs rendszerek tömeges bevezetését nagymértékben elősegítő szerverszerep a Windows Deployment Services. A Windows Server 2008 R2 részeként elérhető szolgáltatáscsomag két komponensből áll: Deployment és Transport Server. A két komponens akár két gépre is szétköltöztethető, de a Transport Server önmagában is működőképes szerverszerep. A WDS kiszolgáló a WinPE, az operációs rendszer és az illesztő programok terítési fázisában kap szerepet, ezért a kiszolgálót elsősorban merevlemez tárterülettel és gyors hálózati kapcsolatokkal kell ellátni. A hálózati fájlmásolások okozta terheléseket mérséklő megoldásként elérhető a termékben a multicast-alapú terítési módszer, amely képes az azonos multicast folyamathoz tartozó gépeket sávszélességük szerint külön csoportokba leválogatni. Így egy lassabb kapcsolatú gép nem fogja vissza a többi résztvevőt.


WDS Multicast konfigurációja

Active Directory

Az alapinfrastruktúra szerves részét az Active Directory alkotja. Segítségével a WDS kiszolgálón beállítható, hogy csak a címtárban létező számítógépek kaphassák meg az új operációs rendszer lemezképet. De a közreműködésével a hálózati megosztások hozzáférés jogosultságai is szabályozhatóak. Az életre keltett gépek, és a rájuk telepített alkalmazások több ezer paramétere központilag vezérelhető a csoportházirend objektumoknak köszönhetően. Ez a felügyeleti infrastruktúra egyaránt alkalmas a Windows XP, Windows 7 munkaállomás operációs rendszerek és a kiszolgálói környezet központi menedzsmentjére.

Tömeges terítés az MDT és a WDS segítségével

A Microsoft Deployment Toolkit egyetlen konzolban egyesíti a Windows 7 és az Office 2010 bevezetéséhez kapcsolódó eszközkészletet. A szoftver önálló működésre nem alkalmas, a háttérben több eszközt használ a folyamatok automatizációjára, mint például a WAIK, és az USMT. A termék alapkoncepciója szerint szükséges létrehozni egy terítési megosztást, amin belül alkönyvtárakba szervezi a telepítési folyamat során felhasznált építőelemeket. Beépített varázslókon keresztül gyorsan felkonfigurálható a megfelelő telepítési környezet, hiszen több, előre definiált művelet elvégzésére is fel van készítve. A Task Sequence szkriptbe ágyazható lemezkép forrásaként az eredeti telepítő média, vagy akár a WDS kiszolgálóra helyezett fájlok is megadhatóak.


WDS adminisztrációs konzolja

Az MDT képes előállítani olyan testre szabott WinPE állományokat, melyek a számítógép boot fázisát követően meghívják a munkakönyvtárában található válaszfájlt és szkripteket. Ezek a WinPE fájlok a WDS kiszolgálón is elhelyezhetőek, így a számítógépek rendszerindítási folyamata akár a hálózaton keresztül is vezérelhető.

A boot fázist követően a rendszergazda az MDT által előállított Task Sequence szkript lépéseiben megjelölt döntési pontokat konfigurálhatja. A kérdőív kitöltése után a folyamat automatizálttá válik, és előállítja a kívánt környezetet.

Tömeges terítés az SCCM használatával

Hasonlóképpen az MDT-hez, az SCCM is a Task Sequence szkript és a WDS elemkészletével dolgozik, azonban itt beavatkozás-mentes, teljesen automatizált telepítést (Zero-Touch Install) lehet megvalósítani. Az előző megoldáshoz képest az SCCM képes az entitásokat statikus és dinamikus csoporttagság logika szerint eltérő célközönségekre felosztani, és rájuk opcionális, vagy kötelező jelleggel előírni az operációs rendszer és a kapcsolódó alkalmazások telepítését. A folyamatot akár a gépek kikapcsolt állapotában is képes kikényszeríteni a beépített Wake on Lan (WOL) képességének köszönhetően. Mivel az eltérő felhasználói csoportok más-más alkalmazás összeállítást kívánnak, ezért ezeket nem a referencia lemezképbe kell telepíteni, hanem az SCCM szoftverdisztribúciós képességére lehet bízni. Az SCCM-ben használt Task Sequence szkript emiatt lényegesen kevesebb lépésből állhat, mint az MDT használt verzió, hiszen az illesztő programok, szoftverek és frissítések telepítését az SCCM más módszerekkel oldja meg.

Office 2010 bevezetési lehetőségei

Az Office 2010 terítési architektúrája alapvetően megegyezik a korábbi Office 2007-es rendszerével. Van azonban egy fontos különbség: immár szükséges a mennyiségi licencprogramok keretében elérhető Office változatokat a Volume Activation technológiák valamelyikével aktiválni. Az aktivációs módszerek közül alkalmazható a Key Management Service (KMS), a Multiple Activation Key (MAK), vagy a MAK Proxy, illetve ezen módszerek kombinált megoldása.

A megfelelő terítési módszer kiválasztása

Öt ajánlott módszer áll rendelkezésre az Office 2010 központosított bevezetéséhez: hálózati megosztás, Group Policy indítási szkript, felügyeleti szoftveren keresztüli központi terítés, Alkalmazásvirtualizáció és a Megjelenítésvirtualizáció. A fenti módszerek összevonhatóak, pl.: a virtualizált Office 2010 alkalmazás a központi felügyeleti rendszeren keresztül kerülhet terítésre. Habár általános szoftverek célba juttatásához sikeresen alkalmazható a csoportházirend szoftvertelepítési képessége (Group Policy Software Installation = GPSI), az Office 2010 terítéséhez ez a megoldás mégsem támogatott. Alternatív megoldásként a számítópép elindítási eseményéhez kapcsolódó szkript automatizált futtatása ajánlott.

Hálózati telepítés

Az Office 2010 bevezetésének egy rendkívül egyszerű módja, ha a rendszergazda a telepítőkészlet tartalmát felmásolja egy hálózati megosztásra, és biztosítja a megosztás hozzáférhetőségét a felhasználók és számítógépeik számára. Kisebb szervezetek számára ez ideális megoldás lehet, hiszen nincs szükség komoly felügyeleti infrastruktúra kialakítására, a felhasználók igény szerint indíthatják az Office telepítését. A megoldás hátránya, hogy a folyamat manuális, és nem nyújt információt arról, hogy melyik számítógépre került fel sikeresen a kívánt alkalmazás.

Csoportházirendbe ágyazott indítási szkript

A rendszergazdák a csoportházirend segítségével a számítógépekhez olyan rendszerindítási szkriptet készíthetnek, mellyel a kívánt Office 2010 komponensek automatizált telepítését végrehajtják. A szkript bármilyen, a kliens számítógép által támogatott nyelven megírható, pl.: VB Script, JScript, parancssori fájl, stb.

A megoldás egyik nagy előnye, hogy az üzemeltetők egy, már jól ismert és gyakran használt eszközt, az Active Directory Group Policy rendszerét alkalmazhatják az Office központi terítéséhez. Így a már bevett gyakorlatokat és megszerzett tapasztalatokat felhasználva könnyedén bevezethetik az új Office verziót. Azon vállalatoknál, ahol a központi felügyelet legfőbb eszköze a Group Policy, ideális választás a szkriptelt telepítés.

Felügyeleti szoftver használata

Amennyiben a szervezet rendelkezik valamilyen központi felügyeleti alkalmazással (pl.: System Center Essentials, System Center Configuration Manager), akkor a központosított, tömeges telepítés egyszerűbb feladattá válik. A vállalat méretétől függően az informatikai rendszer életciklus felügyeletére ajánlott SCE, vagy SCCM segítségével az Office 2010 telepítése több száz, vagy több ezer gép esetén is gyors és átlátható folyamattá válik. A telepítőkészlet tartalma több telephelyes rendszer esetén az adott fiókok szintjén lokalizálható, ezáltal sávszélesség megtakarítás is biztosítható. A fejlett hibakereső és javító eszközök, illetve a rendkívül sokrétű jelentésvezérlési funkciók segítségével a folyamat teljes életciklusa pontosan nyomon követhető, így a statisztikák és a megfelelőségi jelentések is egyszerűen előállíthatóak.

Alkalmazásvirtualizáció az App-V segítségével

Az Alkalmazásvirtualizáció bevezetésével az Office 2010 teljes mértékben függetleníthető az alatta futó operációs rendszertől és a számítógépre telepített többi alkalmazástól. Ezáltal megszűnik az összes kompatibilitási probléma, amely az Office bevezetését megnehezítené, esetleg teljes mértékben kizárná. A becsomagolt virtuális alkalmazások futtatásához szükséges klienskomponens telepítését követően az App-V kliens készen áll arra, hogy bármilyen App-V segítségével csomagolt Office 2010 komponenst futtasson. A rendszergazdák központilag kontrollálhatják, hogy melyik Office modult melyik felhasználó jogosult használni. A korlátozásokhoz természetesen a csoporttagság alapján is készíthetőek szabályok. A csomagolt alkalmazások célba juttatásához számos felügyeleti megoldás áll rendelkezésre, melyek az eltérő felhasználási szokások minden igényét kielégítik, legyen az online vagy offline, esetleg gyors vagy lassú kapcsolaton keresztüli kliens.

Megjelenítésvirtualizáció a Remote Desktop Services segítségével

A Windows Server 2008 R2 Remote Desktop Services szolgáltatáscsomag részeként komplett megoldás érhető el a Megjelenítésvirtualizáció támogatására, amely a korábbi kiadáshoz képest számos újdonsággal bővült. A Remote Desktop Session Host kiszolgálókra telepített Office 2010 alkalmazásait a felhasználók többféle kapcsolódási módszerrel is elérhetik. Az alkalmazások a kiszolgálói infrastruktúrán futnak, a kapcsolódó eszköznek csak meg kell jelenítenie a munkafelületet. Az új Windows Server 2008 R2-ben is megtalálható RemoteApp technológia lehetővé teszi, hogy a felhasználó csak a neki fontos alkalmazás felületét lássa, és ne egy komplett Windows asztalt és munkafelületet, ezáltal is egyszerűbbé téve a mindennapi felhasználást. Ez a megoldás rendkívüli módon leegyszerűsíti az Office bevezetését, karbantartását és verziófrissítését, hiszen csak az RDSH szerepkört futtató kiszolgálókon kell végrehajtani a szükséges üzemeltetési feladatokat. További előnye, hogy mivel csak az egér, billentyű és a képernyőképek közlekednek a hálózaton, ezért a sávszélesség-felhasználást is lecsökkenti. A Remote Desktop Services csomagba beépített szolgáltatások (RD Gateway, RD Web Access, RD Connection Broker) a vándorló felhasználást is leegyszerűsítik, hiszen több megoldás is létezik a RemoteApp programok biztonságos Internetes publikációjára vonatkozóan.

RDS+App-V módszer

Az Office 2010 vállalati bevezetése sok esetben a különböző terítési módszerek kombinációját igényli. A megjelenítés és Alkalmazásvirtualizációs módszerek együttes használata számos korábbi kompromisszum mellett implementált megoldást képes kiváltani. A Megjelenítésvirtualizációval gyakran együtt járó problémás kérdés az alkalmazáskompatibilitás, és az adott szoftver különböző verzióinak párhuzamos futtatása. Ennek kiküszöbölésére vethető be az App-V alapú Alkalmazásvirtualizáció. Ilyenkor továbbra is a RDSH kiszolgáló erőforrásait felhasználva futnak az alkalmazások, azonban ezek nem igénylik az RDSH szerverekre történő telepítést, mivel azokat az App-V kliens kezeli.

Az App-V virtualizált alkalmazások a RemoteApp technológia segítségével számos felületen keresztül kiajánlhatóak, ezáltal a Megjelenítésvirtualizáció is biztosított.

Az Office 2010 telepítésének testre szabása

A korábbi Office változatokban az Office Resource Kit részeként volt elérhető a válaszfájlkészítő alkalmazás. Az Office 2007-es verziójában már a telepítőkészlet részeként érkezik az Office Customization Tool, mellyel a telepítés számos paramétere konfigurálható. Az Office 2010 esetén sincs ez másként, csupán a megadható beállítások száma bővült, hiszen az 2010-es termékcsomag funkcionalitásában is jelentősen változott. A válaszfájl készítése során nem csupán azok a paraméterek szabályozhatóak, melyek a „hagyományos” telepítés során is megadhatóak. Számtalan házirend jellegű konfigurációs változtatás is rögzíthető, mellyel a telepített Office komponensek felhasználóra és számítógépre vonatkozó beállítása is finomhangolható.

A kialakított rendszer központi felügyelete

A cég méretétől függően több felügyeleti megoldás is választható a kialakított korszerű munkakörnyezet kontrollálására.

Ha a szervezet mérete nem indokolja az állandó rendszergazdai jelenlétet és a központi felügyeletet, akkor a felhasználók jellemzően önállóan, vagy minimális külső segítség igénybevétele mellett oldják meg az előálló problémákat. A Windows 7 az ilyen esetekre számos beépített eszközt hoz magával, melyek átlagos felhasználói ismeretek mellett is jól használhatóak, pl.: hibaelhárítás eszközök, rendszer-visszaállítás eszköz, megbízhatósági előzmények, problémarögzítő, stb.


Windows 7 beépített hibadiagnosztizálási eszközei

Az Active Directory bevezetése már 10-20 felhasználótól kezdődően is jelentős előnyökkel jár, hiszen a központi jogosultságkezelés, eszköznyilvántartás, csoportházirend konfigurációs lehetőségek az ekkora méretű szervezetek számára is szükséges lehet. A Microsoft címtár megoldása rendkívül jól skálázható, így akár a több százezres felhasználószámmal rendelkező vállalatok igényeit is maximálisan kielégíti.

A Windows 7 és az Office 2010 esetében egyaránt fontos kérdés az életre keltett verziók központosított aktivációja. A Microsoft Volume Activation Management Tool 2.0 képes felderíteni a hálózatba kötött számítógépeket, majd a róluk begyűjtött adatok alapján statisztikákat készít az egyes entitások aktivációs státuszáról. A rendszer feltérképezését követően a Windows 7 és az Office 2010 összes telepített példánya a VAMT konzolján keresztül aktiválható, egyúttal a megfelelő termékkulcs beállítására is lehetőséget ad.

A Microsoft a rendszerfelügyelet kihívásaira két megoldást is kínál, melyek segítségével a konfiguráció-kezeléssel kapcsolatos üzemeltetési feladatok központosíthatóak. A kis és közepes méretű vállalatok számára a System Center Essentials, míg a közepes és nagyvállalatok számára elsősorban a System Center Configuration Manager az ajánlott megoldás.