Mit kell tudni a kiberbiztonságról?

Megismerkedhet a kiberbiztonsággal és azzal, hogyan védheti a felhasználókat, az adatokat és az alkalmazásokat a manapság egyre gyakoribb kiberbiztonsági veszélyforrásokkal szemben.

What is cybersecurity.

A kiberbiztonság definíciója

A kiberbiztonság olyan folyamatok, ajánlott eljárások és technológiai megoldások összessége, amelyek segítenek megvédeni a kritikus rendszereket és a hálózatot a digitális támadásoktól. Mivel szinte mindenütt használunk adatokat, és egyre többen dolgoznak és csatlakoznak bárhonnan, az elkövetők kifinomult módszereket fejlesztettek ki az erőforrásokhoz történő hozzáféréshez, az adatok ellopásához, az üzleti folyamatok szabotálásához vagy pénz kizsarolásához. A támadások száma évről évre nő, és a támadók új módszereket fejlesztenek az észlelés megkerülésére. Egy hatékony kiberbiztonsági program olyan személyeket, folyamatokat és technológiai megoldásokat ötvöz, amelyek együttesen mérséklik a támadásból eredő üzletmenet-kiesések, pénzügyi veszteségek és hírnévcsorbulás kockázatát.

A kiberbiztonsági veszélyforrások típusai

A kiberbiztonsági veszélyforrás egy konkrét személy vagy szervezet rendszeréhez történő hozzáférésre irányuló szándékos kísérlet. Az elkövetők folyamatosan fejlesztik a támadási módszereiket, hogy elkerüljék az észlelést és kihasználják az új biztonsági réseket, ugyanakkor néhány általános módszert is alkalmaznak, amelyekre fel lehet készülni.

  • Kártevők

    Kártevőnek nevezünk minden kártékony szoftvert, köztük a férgeket, a zsarolóvírusokat, a kémprogramokat és a vírusokat. Úgy tervezték őket, hogy fájlok módosításával vagy törlésével, bizalmas adatok (például jelszavak és számlaszámok) kinyerésével, illetve kártékony e-mailek vagy adatok küldésével kárt okozzanak számítógépekben vagy hálózatokban. A kártevőket olyan támadó tudja telepíteni, aki hozzáférést szerez a hálózathoz, de gyakran előfordul, hogy azok a felhasználók telepítenek kártevőket az eszközeikre vagy a céges hálózatra akaratlanul, akik rossz hivatkozásra kattintanak, vagy fertőzött mellékletet töltenek le.

  • Zsarolóvírusok

    Zsarolóvírusról beszülünk, ha kártevő szoftver használatával zsarolás céljából titkosítják a fájlokat, így téve őket hozzáférhetetlenné. A támadók a zsarolóvírus-támadások során gyakran adatokat nyernek ki, és esetleg azzal fenyegetőznek, hogy közzéteszik őket, ha nem fizetnek nekik. A visszafejtési kulcsért cserébe az áldozatoknak „váltságdíjat” kell fizetniük, általában kriptovalutában. Nem minden visszafejtési kulcs működik, így a fizetés nem garantálja a fájlok helyreállítását.

  • Pszichológiai manipuláció

    A pszichológiai manipulációt alkalmazó támadók kihasználják az emberek bizalmát, és ráveszik őket számlaadatok átadására vagy kártevő szoftverek letöltésére. Ezeknek a támadásoknak az elkövetői ismert márkának, munkatársnak, ismerősnek vagy barátnak álcázzák magukat, és pszichológiai módszerekkel (például sürgetéssel) rákényszerítik akaratukat az áldozatokra.

  • Adathalászat

    Adathalászatnak nevezzük a pszichológiai manipuláció azon formáját, amely látszólag megbízható forrásból érkező e-mailekkel, SMS-ekkel vagy hangüzenetekkel veszi rá a felhasználókat a bizalmas adatok megadására vagy arra, hogy kattintsanak egy ismeretlen hivatkozásra. Egyes adathalász kampányokat nagyon sok embernek küldenek el abban a reményben, hogy valaki kattint majd. A célzott adathalászatnak nevezett egyéb kampányok célzottabbak, és egyetlen személyre fókuszálnak. Előfordulhat például, hogy a támadó álláskeresőnek adja ki magát, és megtévesztéssel rávesz egy toborzót arra, hogy töltsön le egy fertőzött önéletrajzot.

  • Belső veszélyforrások

    Belső veszélyforrás esetén azok a személyek, akik már hozzáférnek bizonyos rendszerekhez (köztük alkalmazottak, alvállalkozók vagy ügyfelek adataihoz), biztonsági incidenst vagy pénzügyi veszteséget okozhatnak. Bizonyos esetekben nem szándékos ez a károkozás, például amikor egy alkalmazott véletlenül bizalmas adatokat tesz közzé egy felhőbeli személyes fiókban. Vannak azonban olyan belső személyek, akik rosszindulatúan cselekszenek.

  • Emelt szintű állandó veszélyforrás

    Ilyen veszélyforrás esetén a támadók hozzáférést szereznek a rendszerekhez, de hosszabb időn keresztül észrevétlenek maradnak. A támadók átvizsgálják a megcélzott cég rendszereit, és adatokat lopnak el anélkül, hogy védelmi jellegű ellenintézkedéseket váltana ki a tevékenységük.

  • Miért fontos a kiberbiztonság?

    Napjainkban minden korábbinál jobban átszövik a kapcsolatok az egész világot. A globális gazdaság arra épül, hogy emberek kommunikálnak egymással időzónákon keresztül, és bárhonnan hozzáférnek a fontos információkhoz. A kiberbiztonság azzal teszi lehetővé a hatékony és innovatív munkát, hogy bizalmat ébreszt az emberekben az internetes munkához és kapcsolattartáshoz. A megfelelő megoldások és folyamatok révén a vállalkozások és a közigazgatási szervek kihasználhatják a technológia előnyeit a kommunikációjuk és a szolgáltatásnyújtás javítása érdekében anélkül, hogy növelnék a támadások kockázat.

Kiberbiztonsági ajánlott eljárások

Teljes felügyeletre épülő biztonsági stratégia bevezetése

Mivel egyre több szervezet vezet be olyan hibrid munkamodelleket, amelyek rugalmas munkavégzési lehetőséget biztosítanak az alkalmazottaknak az irodai és a távmunkához egyaránt, új biztonsági modellre van szükség, amely attól függetlenül védelmet nyújt a felhasználóknak, az eszközöknek, az appoknak és az adatoknak, hogy hol vannak. Teljes felügyeleti bizalmi keretrendszer arra az elvre épül, hogy többé nem lehet megbízni a hozzáférési kérelmekben, még akkor sem, ha a hálózaton belülről érkeznek. A kockázatmérséklés érdekében tekintse úgy, hogy behatoltak a rendszerébe, és ellenőrizze az összes hozzáférési kérelmet. A legkevesebb jogosultsággal járó hozzáférés megadásával adjon hozzáférést, és csak azokhoz az erőforrásokhoz, amelyekhez szükséges, semmi máshoz.

Rendszeres kiberbiztonsági képzés

A kiberbiztonság nem csupán a biztonsági szakemberek felelőssége. Napjainkban sokan felváltva használják a munkahelyi és a személyes eszközeiket, sok kibertámadás pedig egy alkalmazottnak küldött adathalász e-maillel kezdődik. Még az erőforrásokkal jól ellátott nagy cégek is áldozatul esnek a pszichológiai manipulációs kampányoknak. A kiberbűnözők elleni harc jegyében mindenkinek együtt kell működnie, hogy biztonságosabb lehessen az online világ. Tanítsa meg a csapatának, hogyan védhetik személyes eszközeiket, továbbá rendszeres képzéssel segítsen nekik a támadások felismerésében és kiküszöbölésében. Adathalász szimulációkkal figyelje a program hatékonyságát.

Intézményi kiberbiztonsági folyamatok

A kibertámadások kockázatának csökkentése érdekében dolgozzon ki olyan folyamatokat, amelyek segítenek a támadások megelőzésében, észlelésében és elhárításában. A szoftverek és a hardverek javításainak rendszeres telepítésével csökkentse a biztonsági rések gyakoriságát, és adjon egyértelmű útmutatást a csapatának, hogy tudják, mi a teendőjük, ha támadás éri a szervezetet.

Nem kell az alapoktól kezdve kidolgoznia a folyamatot. Felhasználhatja a kiberbiztonsági keretrendszerek (például az ISO/IEC 27000 sorozat vagy a Nemzeti Szabványügyi és Technológiai Hivatal (NIST)) útmutatását.

Befektetés átfogó megoldásokba

A biztonsági problémák megoldását segítő technológiai megoldások évről évre fejlettebbek. Számos kiberbiztonsági megoldás mesterséges intelligenciát és automatizálást használ a támadások emberi beavatkozás nélküli, automatikus észlelésére és kiküszöbölésére. Más technológiák elemzésekkel és betekintésekkel segítenek értelmezni, hogy mi történik a környezetében. Átfogó kiberbiztonsági megoldásokkal egységes képet kaphat a saját környezetről, és kiküszöbölheti a lefedettségi hiányosságokat. Ezek a megoldások nemcsak egymással, hanem a saját ökoszisztémájával is együttműködnek az identitások, a végpontok, az appok és a felhők védelme érdekében.

Kiberbiztonsági megoldások

Együttműködő és több környezetben is használható átfogó megoldásokkal védheti identitásait, adatait, felhőit és appjait.

A Microsoft Biztonság teljes körű védelmet kínál

Gyakori kérdések

|

A saját programja kidolgozása során felhasználhatja a kiberbiztonsági keretrendszerek (például az ISO/IEC 27000 sorozat vagy a Nemzeti Szabványügyi és Technológiai Hivatal (NIST)) útmutatását. Számos szervezet törekszik arra (köztük a Microsoft is), hogy teljes felügyeletre épülő biztonsági stratégiát dolgozzon ki, amellyel megvédheti azokat a távolról és hibrid módon dolgozó alkalmazottait, akiknek bárhonnan biztonságosan kell tudniuk hozzáférni a céges erőforrásokhoz.

A kiberbiztonság kezelése eszközök, folyamatok és személyek kombinációját jelenti. Első lépésként azonosítsa az eszközöket és a kockázatokat, majd hozza létre a kiberbiztonsági veszélyforrások kiküszöbölésére vagy mérséklésére szolgáló folyamatokat. Dolgozzon ki egy olyan tervet, amely útmutatást ad a csapatoknak ahhoz, hogy miként reagálhatnak a biztonsági incidensekre. Használjon biztonsági megoldást (például a Microsoft Biztonsági pontszámot) a célkitűzések figyeléséhez és a biztonsági állapot meghatározásához.

A kiberbiztonság a hatékonyság és az innováció alapja. A megfelelő megoldások támogatják a felhasználók mai munkamódszerét, lehetővé téve nekik, hogy bárhonnan könnyedén hozzáférjenek az erőforrásokhoz, illetve hogy anélkül létesítsenek kapcsolatot egymással, hogy növelnék a támadások kockázatát.

A kiberhigiénia olyan rutineljárások halmaza, amelyek csökkentik a támadás kockázatát. Több alapelvet is magában foglal (például a legkevesebb jogosultsággal járó hozzáférést és a többtényezős hitelesítést), amelyek megnehezítik a jogosulatlan személyek hozzáférését. Emellett olyan szokásos eljárásokat is tartalmaz, mint például a szoftverek javításainak telepítése és az adatok biztonsági mentése, amivel csökkenthető a rendszer biztonsági réseinek száma.

A kiberbiztonság olyan folyamatok, ajánlott eljárások és technológiai megoldások összessége, amelyek segítenek megvédeni a kritikus rendszereket és az adatokat az illetéktelen hozzáféréstől. A hatékony programok csökkentik a támadások miatti üzletmenet-kiesések kockázatát.