Mit jelent az adatszivárgás?

Az adatszivárgás és az adatokkal való visszaélés kifejezéseket gyakran összekeverik egymással. A kettő azonban nem ugyanazt jelenti. Az adatszivárgás általában véletlenszerű, és akkor következik be, amikor egy belső forrásból származó információ külső fél számára hozzáférhetővé válik. Az adatokkal való visszaélés ezzel szemben gyakran szándékos, és akkor következik be, amikor egy külső fél jogosulatlanul hozzáfér egy hálózathoz, hogy bizalmas információkhoz férjen hozzá vagy szivárogtasson ki, ami adatszivárgást eredményezhet.

Ha adatszivárgást tapasztal, gyorsan kell cselekedni, hogy azonosítani lehessen a szivárgás forrását, hogy tisztában legyen a szivárgás mértékével, és hogy értesíteni lehessen a meglévő feleket. Adatokkal való visszaélés esetén fontos, hogy elkülönítsük a veszélyeztetett rendszert, kivizsgáljuk a visszaélés mértékét, és jelentsük az incidenst a hatóságoknak.

Emellett mindkét esetben intézkednie kell a jövőbeni incidensek megelőzése érdekében az adatbiztonsági gyakorlatok és szabályzatok javításával.

Ez az adatszivárgás leggyakoribb oka. Előfordulhat, hogy egy alkalmazott nem biztonságos helyre menti az adatokat, véletlenül megosztja azokat egy külső féllel, vagy adathalász-támadás vagy pszichológiai manipuláció áldozatává válik.

Az adatokhoz való hozzáféréshez vagy az eszközök feltöréséhez felhasználhatók rosszindulatú szoftverek, köztük vírusok és kémprogramok. Az Elosztott szolgáltatásmegtagadásos (DDoS-) támadás: További információ a DDoS-támadásokról és azok megelőzésérőlelosztott szolgáltatásmegtagadásos (DDoS-) támadásokból érkező nagy forgalom a rendszerek kiszámíthatatlan működését okozhatja, és biztonsági résekhez vezethet.

Belső kockázat akkor áll fenn, ha egy személy, aki rosszindulatú módon vagy véletlenül hozzáférést kapott a vállalati erőforrásokhoz, bizalmas adatokat tesz ki adatszivárgás, adatszabotázs vagy adatlopás veszélyének.

Adatok akkor is kiszivároghatnak, ha egy vállalkozás adataihoz hozzáféréssel rendelkező harmadik felet biztonsági incidens ér.

A támadók megtévesztő e-mailekben vagy weboldalakon elkövetett adathalászati támadások révén rávehetik az alkalmazottakat arra, hogy bizalmas információkat adjanak ki.

A felhőben tárolt adatokhoz illetéktelen felhasználók férhetnek hozzá, ha a felhőszolgáltatás nincs megfelelően védve.

Előfordulhat, hogy egy alkalmazott nyilvános helyen hagyja a laptopját vagy valaki ellopja a merevlemezt az irodából, így bárki, aki megtalálja vagy megszerzi azt, jogosulatlan hozzáférést szerezhet a bizalmas adatokhoz.

A rövid, a gyakori, a rendszerben alapértelmezett vagy a gyorsan kitalálható jelszavak megkönnyíthetik a hackerek számára a hitelesítő adatok ellopását és a bizalmas adatokhoz vagy a rendszerekhez való hozzáférést, ha nincsenek érvényben jelszóvédelmi szabályzatok.

Előfordulhat, hogy a hitelesítés és a jogosultságok kezelése nem megfelelő, így a felhasználók hozzáférhetnek olyan adatokhoz, amelyekhez nem lenne szabad hozzáférniük. A gyenge bejelentkezési biztonság azt is lehetővé teheti, hogy az illetéktelen felhasználók bizalmas adatokhoz férjenek hozzá.

Az adatszivárgások jelentős veszélyt jelentenek az adatbiztonságra, mivel bizalmas információkat, például személyazonosításra alkalmas adatokat (PII), szellemi tulajdont és üzleti titkokat tárnak a nyilvánosság és potenciálisan a versenytársak elé. Ez a kitettség versenyhátrányhoz, jogi következményekhez és a márkakép romlásához vezethet. Az adatszivárgások figyelmeztető jelként szolgálhatnak a szervezetek számára, hogy újraértékeljék adatbiztonsági stratégiáikat, és erőteljesebb adatvédelmi intézkedésekbe fektessenek be.

A megfelelőségi szakemberek döntő szerepet játszanak az adatszivárgások megelőzésében. Ők felelősek az adatbiztonsági szabályzatok és eljárások kialakításáért, az adatszivárgások felderítéséért és jelentéséért, az alkalmazottak képzésének biztosításáért és az incidenselhárítás megtervezéséért. Munkájuk létfontosságú abban, hogy a szervezet megfeleljen az adatvédelmi törvényeknek, és hogy megelőzzék az adatszivárgást.

Az adatszivárgás jelentős károkat okozhat a hírnévnek, ami hatással lehet a szervezet azon képességére, hogy új ügyfeleket, jövőbeli befektetőket és leendő alkalmazottakat vonzzon. Egy adatszivárgás következményei messzemenőek lehetnek, és nemcsak a közvetlen pénzügyi helyzetet, hanem a szervezet hosszú távú működőképességét is befolyásolhatják.

Súlyos következményekkel járhat, ha a szellemi tulajdont (IP) kiberbűnözők vagy rosszindulatú bennfentesek miatt elveszítik. A szellemi tulajdon a vállalat értékének jelentős részét képezi, és ellopása jelentős kockázatot jelent a vállalat innovációjára, versenyképességére és növekedésére nézve. Az adatszivárgásból szerzett hozzáféréssel a hackerek zsarolóprogramokat használhatnak arra, hogy megsemmisítsék a kritikus adatokat és rendszereket vagy megakadályozzák azok elérését a váltságdíj kifizetéséig.

Az adatszivárgás okozta működési zavarok szintén jelentős veszteségeket okozhatnak. Egy nem működő weboldal a potenciális ügyfeleket a versenytársakhoz terelheti. Az informatikai rendszerek bármilyen leállása a munka megzavarásához vezethet, hiszen a rendszereket ilyenkor le kell kapcsolni, hogy alaposan ki lehessen vizsgálni az incidenst és azt, hogy milyen rendszerekhez fértek hozzá.

Biztosítja, hogy az alkalmazottak tisztában legyenek az adatszivárgáshoz vezető különféle fenyegetésekkel, és hogy ismerjék a szervezet adatszivárgási szabályzatait. A képzés megerősítését segíthetik a rendszeres felfrissítő foglalkozások és a konkrét kérdések felmerülésekor adott útmutatás.

Mesterséges intelligenciát és automatizálást használ a fenyegetések gyors és hatékony észleléséhez. A folyamatos észlelés és tesztelés azonosíthatja a lehetséges kockázati területeket, és figyelmeztetheti a szervezetet a lehetséges adat- és biztonsági problémákra, mielőtt azok kárt okozhatnának.

Az adatszivárgások gyakran olyan harmadik felekre vezethetők vissza, amelyek túl nagy hozzáféréssel rendelkeznek a szervezet hálózatához és adataihoz. A harmadik felekhez használható kockázatkezelő eszközökkel figyelheti és korlátozhatja, hogy a harmadik felek, például beszállítók, partnerek vagy szolgáltatók hogyan férnek hozzá az adatokhoz és hogyan használják fel azokat.

Az Adatveszteség-megelőzés (DLP) – A bizalmas adatok kockázatos megosztásának, átvitelének vagy használatának azonosítása és megakadályozásaadatveszteség-megelőzési (DLP) eszközök segítenek megelőzni a bizalmas adatok megosztását, átvitelét vagy használatát azáltal, hogy észlelik a bizalmas adatokkal való visszaélést az adattulajdonban. A belső kockázatkezelési megoldások átfogó láthatóságot biztosítanak a felhasználói tevékenységekbe, és segítenek a szervezeteknek a potenciális fenyegetések azonosításában és mérséklésében.

Figyeli a mobileszközöket, az asztali számítógépeket, a virtuális gépeket, a beágyazott eszközöket és a kiszolgálókat, hogy védelmet nyújtson az olyan fenyegető szereplőkkel szemben, akik a sebezhetőségeket vagy az emberi hibákat keresik, és kihasználják a biztonsági hiányosságokat.

A SIEM egy olyan központi helyet biztosít a biztonsági csapatoknak, ahol összegyűjthetik, összesíthetik és elemezhetik a vállalaton belüli adatokat, jelentősen leegyszerűsítve a biztonsági munkafolyamatokat. Emellett olyan lehetőségeket is biztosít, mint amilyen például a megfelelőségi jelentések készítése, az incidenskezelés és a fenyegetésekkel kapcsolatos tevékenységeket rangsoroló irányítópultok.

Az adatszivárgás megakadályozása néha bonyolultnak és véget nem érő feladatnak tűnhet. A biztonsági hiányosságok gyors azonosítása és az azok kivizsgálására és mérséklésére szolgáló erőforrások rangsorolása kulcsfontosságú a lehetséges kiszivárgások és incidensek hatásának csökkentéséhez. Szerencsére számos olyan kiberbiztonsági eszköz létezik, amely a külső fenyegetések megelőzésére szolgál, és a belső kockázatokat is képes azonosítani.

A Microsoft Purview információvédelmi, belső kockázatkezelési és DLP-funkcióival betekintést nyerhet az adatokba, felismerheti a kritikus belső kockázatokat, amelyek potenciális adatbiztonsági incidensekhez vezethetnek, és hatékonyan megelőzheti az adatszivárgást.

A Microsoft Entra ID segítségével kezelheti a szervezeti hozzáféréseket, és riasztásokat kaphat gyanús bejelentkezési és hozzáférési tevékenységek esetén.

A Microsoft Defender 365 segítségével megvédheti felhőit, alkalmazásait, végpontjait és e-mailjeit az illetéktelen tevékenységektől.

Ezeknek az eszközöknek az alkalmazásával és a szakértői útmutatással a szervezetek hatékonyabban kezelhetik az adatszivárgásokat, és megvédhetik kritikus eszközeiket.