Mit az a hibrid munkavégzés?

A hibrid munkavégzés a hagyományos, személyes irodai munka és a távoli, külső helyszínen végzett munka kombinációja. A munkavégzési helyek ilyen kombinációja lehetővé teszi az alkalmazottak számára, hogy nagyobb rugalmasságot élvezhessenek. Előfordulhat például, hogy egy napon egy alkalmazott otthonról dolgozik, mert tudja, hogy csendes környezetben lesz a leghatékonyabb, míg a következő napon dönthet úgy, hogy személyesen vesz részt egy fontos értekezleten.

Ma már egyre több szervezet vezeti be a hibrid munkavégzési modelleket, néhányuk pedig munkaállomás-megosztást is használ. A munkaállomás-megosztás olyan irodai munkaterületek rugalmas kialakítását jelenti, amelyek nincsenek adott alkalmazotthoz rendelve. Ezek a terek kiváló megoldást jelentenek a hibrid munkavégzéshez, mivel fizikai ülőhelyet biztosítanak a dolgozóknak, amikor bemennek az irodába, nem pedig dedikált, személyes asztalt, amely akkor is helyet foglal, amikor használaton kívül van, mert a munkavállalók távolról dolgoznak.

Bár a hibrid munkavégzés a COVID-19 előtt is létezett, a világjárvány okot adott a szervezeteknek arra, hogy gyors ütemben bevezessék. Azóta a hibrid munkavégzés minden eddiginél népszerűbbé vált: egyes szervezetek véglegesen áttérnek a teljesen távoli vagy hibrid modellekre, miközben a fizikai irodák méretét jelentős mértékben csökkentik. Ezek a változások pedig feltehetően hosszú időre szólnak. A A munkatendencia-mutatókról szóló (Work Trend Index, WTI) 2022-es jelentés2022-es WTI-jelentés alapján a jelenlegi hibrid alkalmazottak 51%-a szerint valószínű, hogy az elkövetkezendő év során távoli munkavégzésre váltanak, ami egyértelmű jele annak, hogy a távoli és hibrid munkavégzés akkor is fennmarad, ha a globális egészségügyi problémák csökkennek.

A hibrid munkavégzés egyik nagy előnye a rugalmasság. A szervezetek és az alkalmazottak kiválaszthatják azt a modellt, amely a legmegfelelőbb számukra az üzleti és a személyes igények alapján. Az alábbiakban bemutatjuk a hibrid munkavégzési modellek néhány gyakori típusát.

A rugalmas hibrid munkavégzési modell a lehető legnagyobb szabadságot nyújtja az alkalmazottaknak, hiszen ezzel saját maguk alakíthatják ki időbeosztásukat, melyben a személyes és a távoli napokat úgy kombinálhatják, ahogy az számukra a leginkább megfelel. Ebben a modellben az alkalmazottak állandó heti munkarendet tarthatnak fenn, vagy tetszés szerint módosíthatják is azt. Ennek a megközelítésnek az egyik hátránya, hogy a konzisztencia hiánya megnehezítheti az értekezletek vagy összejövetelek megtervezését.

A rögzített hibrid munkavégzési modell több korlátozással rendelkezik. Ebben a modellben a szervezet határozza meg az alkalmazottak távoli és személyes munkavégzésének ütemezését. A rögzített ütemezés általában változatlan heti ütemezést jelent, és alkalmazhat akár elsődlegesen irodai, akár elsődlegesen távoli megközelítést is. A rögzített modell konzisztenciája azt eredményezi, hogy mindig tudni lehet, hogyan lehet a munkatársakkal kapcsolatot tartani, bár egyesek rugalmatlannak találják a megközelítést.

Az elsődlegesen irodai megközelítés a személyes munkát részesíti előnyben a távmunkával szemben. Ezért ebben a modellben az alkalmazottak a munkanapok többségét az irodában töltik, távmunkára pedig csak néhány nap jut. Az olyan a csapatok, amelyeknek gyakran kell személyesen együttműködniük, általában inkább ezt a modellt részesítik előnyben.

Az elsődlegesen távoli modell ezzel szemben a távmunkát helyezi előtérbe a személyes munkával szemben. Ebben a megközelítésben a személyes munkavégzésre hetente vagy havonta legfeljebb egy vagy két napot szánnak. Ez a modell biztosítja a legnagyobb megtakarítást az irodaterület csökkentése szempontjából, ugyanakkor ez jár a munkatársak közötti legkevésbé személyes interakcióval is.

A hibrid munkavégzés a világjárvány idején segített abban, hogy az alkalmazottak megtartsák munkájukat és megőrizzék az egészségüket, de ezen túlmenően számos más előnnyel is jár, ezért nem valószínű, hogy hamarosan megszűnne.

Sokak számára a világjárvány tette világossá, hogy az emberek milyen prioritásokat tartanak szem előtt a munka és a magánélet szempontjából. Ma már az alkalmazottak több mint fele azt mondja, hogy nagyobb valószínűséggel helyezi előtérbe az egészséget és a jóllétet a munkával szemben, mint a világjárvány előtt (2022-es WTI-jelentés). A hibrid munkavégzés néhány előnye a munka és a magánélet közötti egyensúly szempontjából:

• Ritkábban kell munkába utazni.
• Nagyobb rugalmassággal lehet megszervezni személyes találkozókat, például gyermeknevelési teendőket vagy orvoslátogatásokat.
• Lehetőség van más helyre költözni.

A lakhelyváltás lehetősége különösen sokat változott a múlthoz képest, amikor az emberek kénytelenek voltak olyan városokban letelepedni, ahol a legjobb állásokat találhatták meg az adott iparágban. A hibrid munkavégzés nyújtotta szabadsággal a munkavállalók ma már a családhoz közelebb is lakhatnak, vagy választhatják azt a lakhelyet, amelyet mindig is szerettek volna anélkül, hogy ezzel a karriercéljaikat veszélyeztetnék.

A dolgozók elvárásainak változása miatt a legversenyképesebb szervezetek azok lesznek, amelyek tiszteletben tartják és kielégítik ezeket az elvárásokat. Csak 2020-ban az emberek 17%-a hagyta ott az állását. Ez a trend 2021-ben is folytatódott, amikor már 18%-ra emelkedett az állást otthagyók száma (2022-es WTI-jelentés). A kilépés két legfontosabb oka a személyes jólét/mentális egészség és a munka és a magánélet egyensúlya volt. És mivel a hibrid alkalmazottak 51%-a azt mondja, hogy a következő évben valószínűleg teljesen távmunkára vált (2022-es WTI-jelentés), a helyzet egyértelmű: azt szeretnék, hogy a távoli és a hibrid lehetőségek megmaradjanak, és nem fogadják el a korábban állandónak tekintett egészségtelen munkafeltételeket.

Világosnak látszik, hogy azok a munkáltatók, amelyek hibrid és távoli lehetőségeket kínálnak, képesek lesznek a legjobb tehetségeket toborozni, ellentétben a kevésbé rugalmas munkáltatókkal. A hibrid megközelítést alkalmazó toborzók szélesebb körben válogathatnak az adott pozíciókra jelentkezőkből, hiszen nem korlátozódnak egyetlen földrajzi helyre, így a legjobb jelölteket találhatják meg a szervezetük számára.

Ha egy szervezet hibrid munkavégzésre vált, csökkentheti az állandó munkaállomások számát és a teljes ingatlanigényét. A költséges piacokon tevékenykedő nagy szervezeteknél ez jelentős megtakarítást eredményezhet a bérleti és az épületkarbantartási költségeknél.